Mi történik, ha vállalkozni szeretne, de
- Nincs hozzá elég tőkéje?
- Nincs bejelentett munkahelye?
- Nem szeretne, vagy nem tud fedezetet felmutatni egy hitelhez?
- De van egy olyan üzleti terve, ami működne, ha tud hozzá pénzt szerezni.
Gyakorlatilag erre találták ki a mikrohitelezést, amely bár először a harmadik világban futott be, már a fejlettebb országokban, például Magyarországon is létező pénzügyi megoldás.
Különösen akkor, ha valaki például megváltozott munkaképességű embereket vagy épp munkaerőpiacról kiszorultakat szeretne alkalmazni, vagy csak szimplán úgy dönt, hogy mostantól valami mást akar csinálni, amire igazából mindig vágyott, de eddig nem volt meg rá a lehetőség.
A harmadik világból indult
Hitelek azóta léteznek, amióta gazdaság létezik. A gazdaság pedig azóta létezik, hogy az emberi civilizáció elkezdődött. A hitelezés valószínűleg még a pénzalapú gazdaságot is megelőzte, annyira alapvető szükségletet tölt be a társadalomban és a gazdaságban. Hitelt akkor veszünk fel, ha hiányt szenvedünk valamiből, és akkor tudunk csak felvenni, ha valaki – várható haszonért cserébe – hajlandó átvállalni a mi kockázatainkat. Akkor van probléma, ha a kockázatok túl magasnak tűnnek, a belőlük várható haszon pedig túl alacsonynak. Ekkor ugyanis nem történik hitelezés, enélkül pedig nincs gazdasági fejlődés sem.
Pontosan ezekkel a kockázatokkal küzdenek például a legszegényebb országok állampolgárai. Ha valakinek arra sincs pénze, hogy a legalapvetőbb eszközöket beszerezze a vállalkozáshoz, akkor hiába szeretne kitörni a szegénységből, lehetősége sem lesz rá.
Ezen segített a mikrohitel ötlete. Muhámmád Junusz közgazdász egy kísérletet kezdett Bangladesh vidéki, elszegényedett részein. Yunus 27 amerikai dollárnyi hitelt adott 40 nőnek, akik vállalkozni szerettek volna, de annyira szegények voltak, hogy nem tudták rá előteremteni a pénzt, hitelt pedig tulajdon hiányában nem kaphattak. A 40 nő a kisösszegű hitelt arra használta fel, hogy alapanyagot vegyen a saját vállalkozásához, bizonyos esetekben a kosárfonáshoz. A kísérlet sikeres volt, a pénzt nagyon magas arányban fizették vissza, és több mikrovállalkozást is sikerült beindítani.
Yunus innen tudta, hogy a nagyon magas kamatot kérő uzsorahitellel szemben működő lehet a kis összegű mikrohiteleké, és létrehozta a Grameen Bankot, amely mostanra több mint nyolcmillió embernek adott mikrohitelt.
A mikrohitelezés ebben az esetben hosszútávú társadalmi haszonnal is jár. Egyrészt kifejezetten magas a visszafizetési arány és a vállalkozások sikeressége is. Ennek köszönhetően a legtöbb mikrovállalkozó idővel jó törlesztővé válik, és nagyobb hiteleket is kaphat. Ebben az esetben a mikrohitel egy befektetés a vállalkozásba. Az össztársadalmi haszon pedig ennél is magasabb. Jó mikrohitelezéssel komplett társadalmi csoportok emelkedhetnek ki a tőkehiány csapdájából, és ezzel hosszútávon az egész gazdaság jól jár.
Nálunk is jól működhet
Ezt a megoldást nem csak a legszegényebbeknél lehet sikeresen használni. Remek tanulmány készült arról, hogy a mikrohitel mennyire segíti a fejlett országok kis gazdasági szereplőit is. Barcelonában például kifejezetten sikeres volt a program a gazdasági válság után vállalkozni akaró, de pénzhiányos kisvállalkozásoknál.
A koronavírusjárvány a kisvállalkozókat viselte meg a legjobban a modern világban. Az újraindulni akaró, de nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak friss tőke és fedezet híján nincs miből ismét alapanyagba, eszközbe, munkabérbe vagy épp reklámozásba fektetni. A teljesen új vállalkozások egy része pedig nem tud elindulni tőke nélkül, hiába van jól működő üzleti terve. Az induláshoz és újrainduláshoz szükséges pénzt ugyanis a legnehezebb előkeríteni. A hagyományos hitelekhez ugyanis fedezet kell, míg a személyi kölcsön esetében bejelentett munkahely, amellyel igazoljuk, hogy vissza tudjuk fizetni a kölcsönkért összeget.
A frissen induló vállalkozóknak viszont ritkán van már létező, bejelentett, stabil munkahelyük, hiszen pont valami újat szeretnének teremteni. Ez egy olyan, potenciálisan fizetőképes és sikeres vállalkozói réteg, amely a hagyományos hitelek lehetőségéből kiesik, és sokszor nem tud pályázatokon sem támogatáshoz jutni.
Az a megoldás, amit a legszegényebb országokban találtak ki, pont úgy működhet a fejlettebb országokban is, hogy a tőke nélküli, vállalkozó kedvűeket segítse. A haszon pedig nagyon hasonló. Ezek a vállalkozások alapvetően a tőke hiányában nem működnek, de ha sikeressé válnak, azzal nem csak a gazdaságnak segítenek, hanem potenciálisan jobb ügyféllé is válnak a hitelezők számára. Ráadásul a bankok a mikrohitelezéssel kapcsolatban már nem csak azt mérlegelik, hogy pénzt tudnak-e rajta keresni. Sok bank ezekkel a hitelekkel a társadalmi megtérülésre is céloz, és minél hatékonyabban képviseli ezt egy hitelezési módszer, annál jobb ez a bankoknak is.
