Gazdaság europoli

Horvátország készen áll, hogy 2023-ban bevezesse az eurót

Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács 11. ülésén, amelyen részt vett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) ügyvezető alelnöke is.

A folyamathoz nagyon strukturáltan és körültekintően álltunk hozzá, úgy véljük, sikerül időre teljesítenünk az összes feltételt, amelyet az árfolyam-mechanizmusban vállaltunk,

monda a kormányfő.

Dombrovskis kiemelte: a horvát kormány erős politikai akaratot mutatott és ambiciózus célokat tűzött ki maga elé. Az EB támogatja a horvát kormány és intézményei törekvéseit az euróövezethez való csatlakozásban, amelyekhez minden maastrichti kritériumnak teljesülnie kell ,mondta.

A horvát gazdaság kezd helyreállni, és támogatást kap a helyreállítási és rugalmassági európai uniós pénzeszköz keretében,

hangsúlyozta az EB alelnöke, hozzátéve: Horvátország a legnagyobb felhasználója az uniós költségvetési forrásoknak, a bruttó hazai össztermék (GDP) 11,6 százalékának megfelelő vissza nem térítendő támogatást kapott.

Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Zdravko Maric pénzügyminiszter emlékeztetett: 2020-ban a GDP-arányos államháztartási hiány 7,8 százalékot tett ki, idén ugyanakkor a felére, 3,8 százalékra csökken. A tárcavezető 2022-ben már a maastrichti kritériumnak megfelelően 2,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol, amely 2023-ban 1,9 százalékra, 2024-ben pedig 1,5 százalékra mérséklődik. Az államháztartási hiány miatt tavaly nőtt a bruttó államadósság is, amely a GDP  88 százalékát tette ki – mondta Maric. A tárcavezető szerint ez a mérték 2022-ben 86,6, 2023-ban 83,6, 2024-ben 76,8 százalékra csökken.

Bejelentette továbbá, hogy a következő időszakban az inflációra összpontosítanak, ami nem csak horvát specifikum. A statisztikai hivatal előrejelzése szerint az éves infláció 2021-ben 2 százalékot ér el.  Az EB és az euróövezeti tagállamok pénteken a szlovéniai Brdo pri Kranjuban írtak alá egyetértési megállapodást Horvátországgal, amelyben felvázolják azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek mentén az ország megkezdheti az euró gyártását és bevezetését.

A memorandum, amelyet Paolo Gentilone, az EB gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis, Paschal Donohoe, az eurócsoport elnöke és Boris Vujcic, a horvát nemzeti bank elnöke írt alá, lehetővé teszi Horvátország számára, hogy megkapja az eurótesztérmék veréséhez szükséges műszaki dokumentációt, a szükséges szerzői jogokat és pénzverési eszközöket.

Zágráb még júliusban döntött arról, milyen nemzeti szimbólumokat tesznek a horvát euróérmékre. Az érmék egyik oldalát a piros-fehér kockás horvát címer, a sahovnica díszíti majd, míg a másik oldalát különböző szimbólumok, így a kéteuróson Horvátország térképe, az egyeuróson a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) szerepel majd. Nikola Tesla az 50, 20 és 10 centes érmékre, míg az öt-, a két- és az egycentes érmékre az ősi szláv glagolita írás kerül majd.

(MTI)

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.