A pandémia alatt a lakosság megtakarítási rátája akár a 11 százalékot is elérhette, ami a válság előtti 8-9 százalékos rátához képest közel 30 százalékkal magasabb. A békeidőkhöz képest ez éves szinten 500-700 milliárd forintos többletmegtakarítást is jelenthet – mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn, amelyet az MTI szemlézett.
Kiemelte, hogy a lakosság, kényszerből és a nagyobb óvatosság miatt, a szuperlikvid eszközök, mint a készpénz és a látra szóló bankbetét felé fordult. Míg 2019 végén a látra szóló betétek állománya közel 7000 milliárd forint és a készpénz 5000 milliárd forint volt, most az előbbi 9000 milliárd forintot, az utóbbi pedig 6000 milliárd forintot mutat. A szuperlikvid eszközök állománya tehát 25 százalékkal, 12 000 milliárd forintról 15 000 milliárdra emelkedett.
Áprilisban már élénkült a fogyasztás
A főtanácsadó szerint a legnagyobb kérdés az, hogy ez a szuperlikvid állomány mikor és milyen mértékben mozdul meg. Áprilisban, a lezárások feloldásával és a gazdaság újraindításával, a fogyasztás is megélénkült. Az éttermekben és a kiskereskedelmi üzletekben már érezhetően többet költenek az emberek, mint a válság előtt. A szórakozásnak, a szabadidő szolgáltatásoknak és a turizmusnak azonban kell még egy-két hónap a helyreálláshoz – közölte a főtanácsadó.
Hozzátette, a lakosság nemcsak fogyasztásra költheti a pénzét, átcsoportosíthat a pénzügyi és reál megtakarítások között. Márciusban a lakás adásvételek száma megközelítette a havi 16 ezret, ami az elmúlt 10 év legmagasabb értéke. Emiatt az új lakásépítések piaca is felpörög.
A fogyasztás és a beruházások húzhatják a gazdaságot
Nagy Márton szerint a fogyasztás mellett a beruházás lesz az idei kiugró gazdasági aktivitás másik forrása. Emlékeztetett rá, hogy a 2021-2022 évi költségvetés jelentős gazdaságfejlesztési célokat tűzött ki maga elé. Fontosnak nevezte, hogy az idei átmeneti év után a gazdaság újra beruházás által vezérelt legyen. Valamint hogy minden területnek, a vállalatoknak, a családoknak és az államnak is újra a fejlesztésekre, a versenyképesség növelésre kell fókuszálnia.
Hangsúlyozta, hogy idén a gazdaság sikeres újraindítása a második negyedévben 10 százalék feletti, a harmadik és negyedik negyedévben pedig 6-7 százalék közötti gazdasági növekedést hozhat, így a teljes évi GDP 5 százalékkal bővülhet. Ezzel a főtancsáadó szerint elérhetjük és helyreállíthatjuk a 2019 végi gazdasági teljesítményünket, és 2022-ben ennél is magasabb, 6 százalékos növekedés prognosztizálható.
