Belföld koronavírus

Többen és többet spórolnak, mint a járvány előtt

Csanádi Márton/24.hu
Csanádi Márton/24.hu

Régiós összehasonlításban is kiemelkedően nőtt a magyarok megtakarítási kedve, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22,6 ezer forintot havonta. A legtöbben valamilyen váratlan kiadásra spórolnak, de sokan gyűjtenek lakásra, valamint a nyugdíjcélú öngondoskodás szerepe is nagyot nőtt tavalyhoz képest. A kockázatvállalási hajlandóság továbbra is alacsony, a többség inkább a biztonságra törekszik, a legtöbben bankszámlán vagy készpénzben parkoltatják a megtakarításukat. A kockázatkerülés Kelet-Közép-Európában általános jelenség.

Felértékelte a pénzügyi megtakarítások szerepét, fontosságát a koronavírus-járvány. Jelenleg a magyarok 80 százaléka tartja szükségesnek, hogy megtakarítson, míg ez az arány tavaly még 70 százalék volt – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felméréséből. A legnagyobb ugrást a fiatalabbak megtakarítási hajlandóságában hozta a pandémiás válság:

  • míg 2019-ben a 15-29 évesek mindössze 56 százaléka gondolta fontosnak, hogy félretegyen, addig 2020-ban ez az arány már 80 százalék.
  • A 30-49 évesek esetében az arány egy év alatt 70-ről 80 százalékra nőtt,
  • az 50 év feletti válaszadók esetében pedig 76-ról 79 százaléka emelkedett.

A felmérés szerint a megtakarítási hajlandóság növekedése általános jelenség Kelet-Közép-Európában: azok aránya, akik szerint a rendszeres megtakarítás, befektetés nagyon vagy eléggé fontos Szlovákiában 10 százalékpontot nőtt (86 százalékra), de Csehországban és Romániában is jelentős mértékben bővült (8 illetve 6 százalékponttal). Mindez együtt járt a megtakarítások növekedésével is: a válaszadóknak minden országban sikerült többet félretenniük 2020-ban, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor a valutaárfolyamok változása több helyütt rontotta az euróban számolt megtakarítási összegeket. Magyarországon a forintban kifejezett havi megtakarítási összeg ugyan nőtt, de euróban csökkent, hazánk azonban így is megőrizte negyedik helyét a félretett összegek nagyságát tekintve.

A helyi pénznemben számolva mind a hét, a felmérésben szereplő országban nőtt idén az átlagos havi megtakarítás.

A legnagyobb mértékben a csehek és a szerbek emelték tavalyhoz képest a félretett összeget (9 százalékkal),

míg a magyarok átlag 3 százalékkal takarítanak meg többet havonta.

Euróban számolva 2015-höz képest mind a hét országban emelkedett a félretett összeg, a bővülés mértéke a legnagyobb Csehországban (43 százalék), Ausztriában (35 százalék) és Magyarországon (34 százalék) volt (miközben a forint árfolyama az időszakban jelentősen gyengült). Ezzel szemben a horvátországi megtakarítók csak 5 százalékkal tesznek többet félre havi alapon euróban kifejezve, mint 2015-ben.

A helyi pénznemben számolva az elmúlt öt évet tekintve Magyarország rekordot ért el a megtakarítások növekedésében. Míg 2015-ben átlagosan havi 15 ezer forintot spóroltak meg megtakarítási céllal a magyarok, addig 2020-ban már 22 ezer 600 forintot, ami 50 százalékos növekedést jelent.

A legtöbben a régió egészében vészhelyzetre spórolnak (Magyarországon 79 százalék, szemben a tavalyi 70 százalékkal), míg a második legfontosabb cél a kisebb-nagyobb jövőbeli kiadás, például lakásvásárlás vagy -felújítás. (A magyar válaszadók 51 százaléka ezt jelölte meg célként, míg egy évvel korábban 45 százalék). Jelentősen nőtt a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya is, 36 százalékra a 2019-es 22 százalékról, ugyanakkor ez az arány még így is messze elmarad a 2015-ben mérttől (47 százalék). A magyarok 25 százaléka egyáltalán nem elégedett, további 19 százalék pedig inkább nem elégedett azzal az összeggel, amit félre tud tenni.

Az elégedettséget tekintve a vizsgált közép-kelet-európai piacokon jelentős volt az eltérés: az osztrák válaszadók közel 60 százaléka mondta, hogy nagyon vagy inkább elégedett volt a megtakarított összeggel, Csehországban és Szlovákiában is 40 százalék feletti volt az arány. A magyarokhoz hasonlóan a szerb és a horvát válaszadók voltak a legkevésbé elégedettek (tízből csak hárman).

„A koronavírus-járvány hatására az elmúlt időszakban csökkent a fogyasztás és a hitelfelvételi kedv, nőttek viszont a megtakarítások, a befektetések és a betétállományok. Magyarországon most még többen tartják fontosnak, hogy félretegyenek, s bár többen számoltak be pénzügyi helyzetük romlásáról, mint ahányan annak javulását érzékelték, a megtakarítók aránya mégis emelkedett tavalyhoz képest. Az utóbbi évek folyamatos csökkenése után a nyugdíjcélú öngondoskodás növekedése örvendetes fordulat, fontos a hosszú távú megtakarítások szerepének erősödése” – értékelte a felmérés eredményeit Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik