Szeptemberig megint lezárások lassítják a forgalmat az M0-s déli szakaszán átvezető, Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-hídon. Részleges lezárásokról van szó, de az RTL Klub riportja szerint megeshet, hogy 2023-ig is eltart majd a műszaki hibák javítása, vagyis folytatódhat a lassan három éve tartó kálvária. Alig fejeződött be tavaly a csaknem két évig tartó felújítás, újra le kellett zárni a hidat műszaki probléma miatt: azt észlelték, hogy a tartópillérekre épített, a szerkezetet tartó saruk egy része deformálódott, később el is tört az egyik. Ezt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter sem hagyta szó nélkül:
mi is fel vagyunk rajta háborodva, az lehetetlen állapot, hogy valamit két éven keresztül újítanak fel, és utána elromlik.
Schanda Tamás, az állami megrendelőt, a NIF Zrt.-t felügyelő innovációs tárca államtitkára novemberben ennél durvábban rohant ki, arról nyilatkozott, hogy a kivitelező Strabag-konzorcium nem járt el megfelelő gondossággal, és a közbeszerzésekből való kizárást is felvillantotta. A sajtótájékoztatón elhangzott beszédébe beleszőtte, hogy nem lenne szerencsés a Lánchíd felújítását a Strabag és az A-Híd duójára bízni. (Mielőtt léptek volna a kizárás ügyében, kiderült, hogy a Hárosi Duna-hídon a Strabag mellett alvállalkozóként nem az A-Híd, hanem a Híd-csoport egy másik tagja, a Hídépítő Zrt. dolgozott. Az államtitkári ijesztgetés ellenére a Lánchíd felújítását végül az A-Híd nyerte el.)
A helyzet azóta annyiban változott, hogy elkészült a szakértői anyag arról, mi okozta a műszaki hibát, valamint a javaslat arról, hogyan lehetne orvosolni a problémát. A kivitelező cégeket hiába kerestük meg, ők a szerződésben vállalt kötelezettségre hivatkoztak, hallgatási fogadalmukat nem szegték meg.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a kivitelező sara a kialakult helyzet, nem megfelelő gondossággal végezték a felújítást, és a hibákat a legszigorúbban számon fogják kérni. Legalábbis ezt válaszolták korábban az RTL Klubnak, a 24.hu kérdéseire azonban nem reagáltak. Így nem válaszoltak arra sem, milyen megállapításokat tett a minisztérium döntését megalapozó szakértői anyag.
Kormányközeli forrásból úgy tudjuk, a tárca a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanulmányára épít, amelyet egy elismert szaktekintély, a március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal kitüntetett Dunai László professzor jegyez. A vizsgálatokat, méréseket a BME szakértői tavaly május és november között végezték el, és az összegző tanulmány szerint a sarutörések tekintetében a „legjelentősebb hatásnak a 30 évvel ezelőtti gyártási és építési imperfekciókat” ítélik, az eredetinél kisebb méretű saruk alkalmazása a kereszttartók deformációjában játszik szerepet.
Döntően a harminc évvel ezelőtti gyártási pontatlanságokra vezetik vissza, hogy a szerkezet „önsúly hatására a statikai számításban feltételezettől eltérő módon viselkedik”. Lefordítva: a nem teljesen precíz eredeti hídépítés miatt egyenetlenül oszlik el a terhelés a tartószerkezeten, illetve a sarukon, ez okozza a műszaki hibát, deformációt. Ezzel úgy tűnik, a megrendelő is tisztában van, hiszen Nyul Zoltán NIF-vezérhelyettes már a vizsgálatok lezárására előtt arról beszélt, hogy „a híd problémái nem a most lezajlott beruházás során keletkeztek”.
A felújítás része volt a saruk cseréje, a szakértő anyag szerint a régi, úgynevezett fazéksarukat érzékenyebb, kisebb gömbsarukra cserélték. A szabványok változása miatt a régi fajta saruk beépítése nem jöhetett szóba, a gömbsaruk korszerűbbek, megfelelnek a szabványnak, viszont sokkal érzékenyebbek. A BME anyaga szerint „a saru gyártója a saru méretezésénél egyenletes erőeloszlást és felfekvést tételezett fel”, ez azonban – mint láttuk – a Hárosi Duna-hídnál nem teljesült, ami a saruk tönkremeneteléhez vezetett. Úgy fest, másféle sarut az előírások miatt nem építhettek be a kivitelezők, viszont a szabványnak megfelelő alkatrész nem bírja az egyenetlen terhelést. Úgy tudni, az adatokat a számításokhoz a megrendelő szállította, vagyis a sarukat a NIF adatai alapján tervezték, és a beépítésüket mind a NIF, mind a műszaki ellenőr jóváhagyta. Ha ez bizonyítható, akkor a minisztérium által belengetett jogvitában egyáltalán nem lesz fegyvertelen az építő konzorcium.
A műszaki problémát ezzel együtt el kell hárítani, a szakértők a károsodott saruk cseréjét szakmailag feltétlenül indokoltnak tartják, hibamentes működésük szükséges a szerkezet hosszú távú és biztonságos működéséhez. Arra jutottak, hogy bár a jelenlegi előírások nem teszik lehetővé, műszakilag mégis indokolt lenne a fazéksaruk alkalmazása. Ugyan „alacsonyabb műszaki színvonalat képviselnek és rövidebb élettartamot garantálnak, de a régi szerkezettel való kompatibilitás szempontjából kedvezőbb helyzetet teremtenének statikai, megvalósíthatósági és üzemeltetési szempontból”. A cseréig pedig fenn kell tartani a forgalomkorlátozást – áll a szakértői anyagban.
Ez elég rossz hír a legforgalmasabb gyorsforgalmi út használóinak. Békeidőben napi több mint százezer jármű haladt át a hídon, és most elképzelhető, hogy a saruk cseréje miatt akár 2023-ig is fennmaradhatnak a forgalomkorlátozások, lezárások. Egyelőre annyi biztos, hogy március 22-étől szeptember elsejéig részleges lezárások lesznek. Június 14-éig az M5 felé vezető oldalon zárják le a külső sávot és befejezik a tavaly félbehagyott zajvédő falat. Június 15-étől pedig az M7-es felé vezető oldal mind a négy sávját lezárják, a forgalom 2×2 sávon csak az M5 felé vezető hídon haladhat.
De a szakértői anyagban szereplő sarucsere részleteiről, ütemezéséről még nincs hír. A minisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre sem, hogy a kivitelezővel akarják-e kifizettetni a javítást vagy az állami beruházó adja a pótmegrendelést és állja a költséget. Annyi biztos, hogy súlyos milliárdokról van szó. A felújítást eredetileg bő 27 milliárd forintért vállalta a Strabag konzorciuma, és ha ezt további milliárdokkal megfejelik, akkor sem változik a helyzet, vagyis az, hogy toldozgatás helyett a híd teljes rekonstrukcióra szorulna.
