Kitárta a kaput az Orbán-kormány Kína titkosszolgálata előtt a keleti nyitás politikájával, és ez egyre súlyosabb nemzetbiztonsági problémát jelent Magyarországnak – derül ki a Direkt36 új cikkéből, ami a 444.hu-n jelent meg.
A cikk szerint miközben a kormány nagyértékű beruházások reményében igyekszik a legváltozatosabb módokon Kína kedvében járni, a kínai titkosszolgálat magyarországi aktivitása olyan látványos lett 2020 végére, hogy magyar titkosszolgálati vezetők már kínai offenzíváról beszéltek a parlament nemzetbiztonsági bizottságában.
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat például megerősítette, hogy a magyar politikai-gazdasági elitről is adatokat gyűjtő Zhenhua Data a kínai hírszerzésnek dolgozott. Ez az a kínai cég, melynek tavaly ősszel kiszivárgott adatbázisában szerepel Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István volt főpolgármester egy-egy gyereke is.
Az említett gyermekem nincs jelen még a Facebookon sem. Valószínűleg rólam reméltek közvetve információt szerezni
– mondta Tarlós a Direkt36-nak.
A cikkben azt írják, a Kínának látványos gesztusokat tevő Orbán-kormánynak már 2010 óta meggyűlik a baja a kínai hírszerzéssel. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után nem sokkal egy FBI-akcióban elfogtak a ferihegyi reptéren két kínait, akik ballisztikus rakéták vezérléséhez szükséges nyugati mikrochipeket próbáltak megszerezni. Azokat a kémeket végül kiadták a magyar hatóságok az Egyesült Államoknak, azóta viszont a magyar kormány mindent elkövet, hogy elkerülje a konfliktusokat, és próbál minden lehetőséget kihasználni arra, hogy Kína kedvében járjon. Annak ellenére is, hogy a cserében remélt kínai beruházások eddig elmaradtak.
Ez történt például az Európai Unió és Kína 2019-es csúcstalálkozója előtt is, amikor Nagy-Britannia vezetésével több uniós tagállam ki akarta mondatni az EU-val, hogy Kína a felelős egy súlyos kibertámadásért. A kezdeményezés elbuktatásából mások mellett a Kína-barát politikát folytató németek és a magyarok is kivették a részüket, mondták a Direkt36-nak uniós diplomaták.
Az Orbán-kormány Kína-barát politikája azonban egyre több konfliktust szül, mióta pár éve az Egyesült Államok elkezdte kiszorítani az európai 5G-mobilhálózatokból a Huawei kínai techóriás eszközeit.
Az amerikaiak rákényszerítették a közép-európai régiót, hogy nyilatkozzanak, álljanak ide vagy oda. Magyarország meg Kína mellé állt, mert a legnagyobb külkereskedelmi partnerré vált, válik
– magyarázta az 5G hálózatok körüli háború következményeiről Gecse Mariann, a Huawei magyar leányvállalatának egyik vezetője. Így lett Magyarország az olyan egyetlen uniós tagállam, amelyik semmilyen szinten nem csatlakozott az amerikaiak Huawei-ellenes szövetségéhez.
A jó viszonynak azonban sokszor van súlyos ára. A Huawei körüli csatározásban Kína letartóztatott és kémkedéssel gyanúsít egy magyar állampolgársággal is rendelkező kanadai exdiplomatát, Michael Kovrigot. Szijjártó Péter külügyminiszter zárt ajtók mögött segítséget ajánlott Kanadának az 1990-es években még Budapesten újságíróként dolgozó férfi kiszabadítására. A nyilvánosság előtt azonban hallgat a magyar kormány a több mint két éve Kínában raboskodó Kovrigról, és a szabadon bocsátását követelő felhívások egyike mellé sem áll oda.
