Plágium, szerzői jogok megsértése miatt mérnököket zárhatnak ki a kamarából, de akár még per is kerekedhet egy egyszerűnek látszó településfejlesztési és -rendezési tervből. Zsombóról, a Szegedtől észak-nyugatra fekvő, 3200 lelkes nagyközségről legutóbb akkor írtunk, amikor két évre visszadátumozott papírral kezdték kiosztani az uniós pénzből vett kukákat, most az interneten elérhető tervezet borzolja a kedélyeket, különösen egy zajvédelmi munkaanyag, illetve az ebből kibontakozó sportrepülőtér terve. A lakosság egy részénél ez kiverte a biztosítékot, hiszen Gyuris Zsolt független polgármester a 2019-es választási csatározások során úgy nyilatkozott, hogy csak a politikai ellenfelei riogatnak a repülőtérrel, az lekerült a napirendről. „Majd a rendezési tervben megvizsgáljuk, hogy lehetséges-e a sportrepülőtér kialakítása”– vetítette előre. Erre a pillanatra nem kellett sokáig várni, megnéztük, hogyan festenek az első lépések, és a lakosságnak ígért egyeztetés. Egyáltalán hogyan megy a településrendezés tervezése egy kistelepülésen.
Március 8-ig véleményezhette a lakosság a módosított településrendezési tervet írásban, a pandémia idején – lakossági fórum helyett – ez a társadalmi egyeztetés formája. A tervezetet az Urbanimex Bt. tervezőiroda honlapján lehet elérni, már persze annak, akinek van számítógépe. Aki átrágja magát a pdf-ek sorozatán és meg is érti a szakmai anyagokat, az hozzászólhat, megírhatja a véleményét.
Az anyagokból az hámozható ki, hogy az önkormányzat szeretne repülőteret létesíteni a nagyközség határában, IV. osztályú fel- és leszállópálya lenne, sportrepülőkre szabnák. Zajvédelmi szempontból – a dokumentum alapján – a repülőtér létesítése belefér a keretekbe, a sportrepülők a jogszabályban engedélyezett évi 4500-nál többször nem szállnak fel, illetve le, a legnagyobb zajhatás pedig – felszálláskor – nem haladja meg a nappal megengedett 55-65 decibelt. Ez elég rossz hír Zsombó lakóinak, ilyen szempontból ugyanis nincs akadálya annak, hogy a település központjától 3 kilométerre észak-nyugatra leszállópálya létesüljön, nincs szükség zajgátló védőövezet kijelölésére. 2018 óta ez csak kereskedelmi repülőtereken előírás, a sportcélokra kialakított IV. osztályú leszállópályákat akár a település közvetlen közelébe is elhelyezhetik. Pedig ami a zajterhelés egészségkárosítását illeti, már 25 decibel feletti zaj is hatást gyakorol a szervezetre. Itt pedig arról a különös számítási módról írtunk, hogy adott időszakra átlagolják a zajterhelést, ezért kiugró értékek is bőven beleférhetnek a hivatalos limitbe.
Állítólag senki se kérte és senki se tervezte meg
Hol van Zsombó? – kérdezett vissza Pető Sándor, a veszprémi Aero-Szolker Bt. főpilótája, ami elég meglepő volt ahhoz képest, hogy az ő aláírása és pecsétje látható a zsombói reptér „létesítési tanulmány zajvédelmi munkarész” alatt. Ám mint elmondta, ő nem készített tervet a zsombói repülőtér létesítésére, nem bízták meg a tervezéssel, az anyag aljára a pecsétjét és az aláírását nem ő helyezte el. „Mintaanyag, egy másik, folyamatban lévő anyagból származik” – adott magyarázatot. Sportrepülős társai kértek tőle segítséget azzal, hogy később majd hivatalos megbízást kap a konkrét munkára, de ez cikkünk publikálásáig nem történt meg. Pető elmondása szerint egy másik repülőtér, már engedélyeztetésre beadott anyagát küldte el nekik, de nem azért, hogy azt felhasználják Zsombón, arról nem tudott, hogy településrendezési tervbe applikálják bele. Miután a főpilóta átnézte az általunk átküldött dokumentumot, közölte, hogy a szövegét több helyen átírták, plágiumot emlegetett, szerzői jogok megsértéséről beszélt. Egy konkrét terv nem készülhet helyszíni vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat nélkül, márpedig ő nem járt Zsombón repülőtérügyben – állította.
Annak van nyoma, hogy a Délvidéki Aero Club 1930 szorgalmazta már évekkel korábban is a repülőtér létesítését. A szervezet elnöke, Balázs Gábor megerősítette, hogy érdekli őket a zsombói lehetőség, tárgyaltak a polgármesterrel, Gyuris Zsolttal is, de nem állapodtak meg írásban és nem is rendeltek tanulmányt. Elmondása szerint arról van csupán szó, hogy nincs saját repülőterük, a szegedi, meglehetősen forgalmas létesítményen bérlők többed magukkal, ezért keresnek bázisrepülőteret.
A sportrepülők tehát mossák a kezeiket, de így van ezzel a településrendezési tervet jegyző Urbanimex Bt. is, amely egyébként rendesen el lehet látva megbízással, 11 település tervanyagát tünteti fel a honlapján. Mint a teljes munkát összefogó irodánál azt firtattuk, tudnak-e arról, hogy egy másik repülőtérre szóló tanulmányt építettek be Zsombó településrendezési tervébe. Érdeklődtünk arról is, hogyan került a honlapjukra a zajvédelmi munkaanyag. Várkonyi Gábor ügyvezető azt mondta, a szaktervező az önkormányzattal szerződik, a repülési részt „az önkormányzat intézte”. A felelős tervezőként megjelölt Lőrinczy Ádám pedig azzal hárította el a kérdéseinket, hogy „nincs felhatalmazásom, hogy erről nyilatkozzak”, folyamatban lévő tervezésről van szó, az önkormányzat a megrendelő.
Zsombó polgármesterétől megtudtuk, hogy a rendezési terv 5 603 200 forintjába kerül az önkormányzatnak, amiből eddig 4.392.000 forintot teljesítettek. Ez a reptér nélküli ár, mert „a repülőteres szakértőnek az önkormányzat nem fizetett, ilyen igény nem merült fel.” A reptéri szakértőt Gyuris Zsolt állítása szerint a Délvidéki Aero Club vonta be.
Habár most ellentétesen nyilatkoztak, valójában együttműködnek: a polgármester azzal magyarázta a reptérfejlesztést, hogy hatályban van a képviselő-testület 2015-ös határozata, amely szerint együttműködnek a Délvidéki Aero Clubbal repülőtér kialakításában, a rendezési terv módosításában. Gyuris Zsolt amúgy azt állította, nem tud róla, hogy plágium történt volna. Visszakérdeztünk, hogy miután tőlünk megtudta, hogy nem is Zsombóra szabott anyagot tettek be a területfejlesztési tervbe, kiveszik-e a repülőtéri projektet a lakossági vitára bocsátott csomagból, esetleg visszavonják-e a települési tervet, a polgármester közölte, hogy megbizonyosodott róla, hogy nem plágium történt, ezért nem tervez semmilyen intézkedést a véleményezés alatt lévő tervvel kapcsolatban. A tervezet cikkünk leadásakor változatlan formában volt elérhető, nem vették ki belőle az inkriminált részeket.
Pedig nemcsak a zajvédelmi anyag aggályos, a dokumentumban ezenkívül is akad plágiumgyanús rész és a környezetvédelmi szakvélemény sem köszön vissza pontosan benne.
A repülőtérnek kiszemelt terület
Nagy Bara szikes puszta legmélyebb pontján helyezkedik el, így időszakosan belvizessé, illetve felázottá válik a talaja. A területet jellemző talajok között jelen van a szoloncsák is, melyre jellemző, hogy tartósan csapadékos időjárás esetén drasztikusan csökken a terhelhetősége. A leírt adottságok alapján a repülőtér kialakítása jelentős terependezési, talajstabilizálási és csapadékvíz-elvezetési munkákkal, azaz a terület ökológiai állapotának megváltoztatásával valósítható meg… A természet védelméről szóló törvény értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.
Úgy tudjuk, hogy az illetékes nemzeti park igazgatóság ezek alapján a repülőtérre vonatkozó terveket, illetve az ezzel járó módosítást nem támogatta, mert ez jelentős beavatkozást jelent, a természetközeli állapotok megszűnéséhez, illetve a terület hidrológiai állapotának kedvezőtlen megváltozásához vezet. Ilyen levezetés azonban nem bukkan fel a tervanyagban, abban nincs nyoma természetvédelmi kizáró oknak.
Emellett a tájépítészeti részeivel is gond van. Két tájépítészmérnök jegyzi a tervezetet, de a projektben korábban részt vevő Kármán Kolos lapunknak jelezte, hogy helyenként szószerinti egyezéseket talált az általa korábban készített anyaggal, annak egy részét beépítették, „a konfliktusos részeket elhagyták” – fogalmazott. Utolértük Kuhn András tájépítészmérnököt is, mit szól a plágiumgyanúhoz, meg szerettük volna tudni, mennyit épített be elődei munkájából a tervbe, de elzárkózott a nyilatkozattól.
Ha ennyi sebből vérzik a tervezet, felmerül a kérdés, mit véleményeznek a lakosok, mi értelme az ilyesfajta társadalmi vitának, és miért fizetnek a közös pénzből 5,6 millió forintot egy másik településre készült, megbuherált repülőtértervre, innen-onnan összeollózott tanulmányokra? A polgármester válaszaiból mindenesetre úgy tűnik, mintha egy sportrepülő egyesülettel kötött 6 éves megállapodás alapján haladnának a repülőtér létesítésének lehetősége felé, ráadásul sebesen. Az nem világos, hogy mit nyer a település azzal, ha hozzájárulnak egy állandó zajforrás létesítéséhez a lakóházak közelében, de az sem, miért vállalja az önkormányzat, illetve a tervezők a plágiummal járó kockázatokat. Nagyobb tét is lehet persze a háttérben az egyik zsombói lakó szerint. Bár Gyuris Zsolt kérdésünkre cáfolta, hogy a későbbiekben nagyobb gépek fogadására alkalmas, kereskedelmi, akár nemzetközi repülőtér kialakításáról lenne szó, a megyei fejlesztési tervekben rendre felbukkan „a légi közlekedésben rejlő kiaknázatlan potenciál”. Tény, hogy Szegeden található a megye egyetlen regionális jelentőségű repülőtere, ezt azonban nem lehet bővíteni. Zsombón, amely a logisztikai szempontból ideális helyen, az autópálya és a vasútvonal közelében fekszik, akár 2800 méteres futópályát is összehozhatnak.
