Szerdán délelőtt újra összeült a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (VKF), de megegyezés ezúttal sem született a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a kormány képviselői között a 2021-es minimálbérről, bérminimumról, illetve bérajánlásról. Szemernyit sem közeledtek az álláspontok, a munkáltatók továbbra is 3 százalékos emelést támogatnának (azaz a jelenlegi 161 ezer forintos helyett 166 ezer forintos minimálbért), a munkavállalói érdekképviseletek pedig ragaszkodnának az 5 százalékos emeléshez (azaz a 169 ezer forintos minimálbérhez).
Mindkét oldal jelezte, hogy az egyeztetéseket folytatják, de hogy végül lesz-e megállapodás, még nem tudni.
Mint a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László a 24.hu-nak elmondta, a 2020-as minimálbérről szóló rendelet február 8-ig van érvényben – ha nincs megállapodás, a kormánynak addig ki kell hirdetnie a 2021-re érvényes minimálbért.
Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy amennyiben a jövő héten megszületne a bérmegállapodás, és meglenne a szakszervezet által támogatott 5 százalékos emelés, akkor az már nem éves öt százalékot jelentene, hanem csak tizenegy hónapra vonatkozót, hiszen visszamenőleges jogalkotás nem lehetséges. És mivel valószínűleg már nem januártól emelkedne a minimálbér, az öt százalékot ki kellene egészíteni, valamilyen formában. Például kompenzálhatnának úgy, hogy az elmaradt januári emelés összegét elosztják 11 hónapra, és annyival magasabb (a szakszervezeti elképzelés szerint 169 727 forint körüli) minimálbért hirdetnek ki februártól.
A baj az, hogy mostanra eljutottunk odáig, hogy a felek már nem egymás felé tesznek lépéseket, hanem inkább visszafelé. Azt látjuk, hogy mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal elért a kompromisszum maximumáig, és onnan már nem tud előre menni.
Kordás László megemlítette, a munkáltatók például az egyik kétoldalú egyeztetésen azt mondták, bár nehéz szívvel, de egy kompromisszumos, 4 százalékos minimálbéremelésről szóló megállapodást is alá tudnának írni. A szerdai VKF-en azonban visszatértek az eredeti javaslatukhoz, a 3 százalékos, 5 ezer forintos minimálbéremeléshez, ugyanígy a szakszervezet is kitartott az 5 százalékos, nyolcezer forintos emelés mellett. Vagyis
A szerdai VKF-en ezért a MASZSZ elnöke azt kérte a kormánytól, hidalja át ezt a 3 ezer forintos „szakadékot”. Például azzal, hogy adjon adókedvezményt a munkavállalóknak. A megállapodás késlekedése miatti veszteség kompenzálására pedig felvetette, hogy az 5 százalékos emelés mellett a szakszervezet korábbi javaslata szerint enyhítsen a kormány a cafateria egyes elemeinek (például öngondoskodás, lakáshoz jutás, mobilitás, SZÉP-kártyán negyedik zseb élelmiszer-vásárlásra) adózási szabályain. Utóbbival csak az a gond, hogy cafeteriát nem minden munkavállaló kap.
Úgy tűnik azonban a kormány nem akar könnyítéseket tenni. Mint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc lapunknak elmondta, a munkaakadók által kért szociális hozzájárulási adó csökkentésétől elzárkózott a kormány. Ugyanez a helyzet a szja-csökkentéssel, illetve a munkaerőpiaci járulék eltörlésével is, amit a szakszervezet szorgalmazott – tette hozzá Kordás László. A MASZSZ elnöke a VKF-en külön rá is kérdezett, számítani lehet-e bármilyen adókedvezményre. A kormány világos álláspontja az volt, hogy már megtették, amit lehetett – utalva többek között a bér- és munkahely-megtartó, valamint család- és otthonteremtési támogatásokra. Ezeknek azonban nincs közük a minimálbérhez.
