Gazdaság koronavírus

A babaváró és a CSOK szabályai is visszaállnak a veszélyhelyzet után

A veszélyhelyzet alatti időszak (március 11-június 17) több szempontból is könnyítést hozott a családi otthonteremtési kedvezménynél (CSOK) és a babaváró hitelnél. Ezek az átmeneti szabályok részben már június 18-tól megszűntek, részben élnek még egy rövid ideig. Hogy mi változik és mikortól, azt Valkó András hitelszakértő segítségével vettük végig.

Hogy veszik figyelembe a megszületett gyerekeket a babavárónál?

A veszélyhelyzet előtt az volt a szabály, hogy csak a kölcsönigénylés után születtek gyermekek vehetőek figyelembe a babaváró hitelnél. A veszélyhelyzet alatt viszont nem csak a kölcsönkérelem beadása után született babákra lehetett igényelni a babaváró hitelt. A március 11. és június 17. közötti időszakban, illetve utána még 30 napon belül (július 17-ig) született babák után 2020.08.16-ig lehet megigényelni a babavárót. (Mivel ez vasárnap, így inkább a pénteki napot, augusztus 14-ét érdemes megjegyezni.) A veszélyhelyzet megszűnésével a július 17-e után születettekre visszaáll az eredeti szabály – ők már csak akkor számítanak be a babavárónál, ha még a születésük előtt megigénylik a szülők a hitelt.

Maradt a korhatár?

Fő szabály szerint a babavárót csak akkor lehetett igényelni, ha a feleség még nem töltötte be a 41. életévét. Ha viszont a születésnap pont a veszélyhelyzet idejére esett, akkor a megszűnés után 30 napon belül (azaz július 17-ig) még be lehet adni a hitelkérelmet. A családi otthonteremtési kedvezménynél vállalt gyermek(ek) esetén 40 évnél húzták meg a korhatárt, ami a fiatalabb házasfélre vonatkozik. A veszélyhelyzet alatti szülinap szintén kivételnek számított, és július 17-ig van még idő beadni a CSOK-kérelmet is. Akik június 18-án, vagy utána töltik be a korhatárt, azok viszont nem igényelhetik a hitelt, illetve a kedvezményt.

Mi változik a tb-jogviszonynál?

A babaváró hitelnél és a CSOK-nál is érvényes, hogy az elvárt folyamatos tb-jogviszonyban nem lehet 30 napnál hosszabb megszakítás. Azonban ha valakinek a veszélyhelyzet alatt és az azt követő 30 napban szűnt meg a tb-jogviszonya, akkor az a veszélyhelyzet végéig, de legfeljebb 90 napig nem számít megszakításnak. Csak akkor adják ki a tb-igazolást, ha az igénylő újra biztosított lesz, azaz munkába áll.

A másik tb-jogviszonnyal kapcsolatos változás kizárólag a babavárónál, hogy július 18-tól ismét nem lehet több mint 180 nap biztosítás nélküli idő a felsőfokú tanulmány és az első munkahely között.

Csak CSOK-nál számított, hogy ha a veszélyhelyzet alatt járt le a tb-igazolás (30 napig érvényes), akkor az még utána 30 napig (most már tudjuk, hogy július 17-ig) érvényes maradt. A továbbiakban nincs hosszabbítás.

A NAV-os tartozás kizáró ok?

Igen, mindkét igénylésnél kizáró ok a NAV-tartozás – ez alól kivétel volt a március 10-e után keletkezett adótartozás. (Feltéve, hogy a bank nem szerzett róla tudomást, mert egyébként nem szeretnek hitelt nyújtani olyan ügyfélnek, aki tartozik a NAV-nak. Ezt megtehetik.) A július 18. után beadott igényléseknél visszaáll az eredeti szabály: ha van adótartozás, nincs babaváró, nincs CSOK.

Lehet még meghatalmazással intézni a kérelmeket?

A babaváró hitelnél a házastársaknak, a CSOK-nál az igénylőknek (akik élettársak is lehetnek) személyesen is meg kell jelenniük a kérelmük beadásakor. A veszélyhelyzet alatt, plusz 30 napig annyi engedmény volt, hogy az egyik fél is intézhette az ügyet, meghatalmazással. Július 18-ával ez a lehetőség megszűnik. Az egyetlen kivétel az Erste bank, ahol babaváró hitel igénylésénél a saját banki ügyfelek számára továbbra is járható út a meghatalmazás.

Vannak-e halaszthatatlan határidők?

Igen. Legkésőbb július 17-ig lépniük kell az érintetteknek azokban az ügyekben, amikre még haladékot kaptak a veszélyhelyzet alatt.

Mi az, amire a CSOK-osoknak és a babavárósoknak is figyelniük kell?

Július 17-ig a következő kötelezettségeik lehetnek:

  • a megszületett gyermeket bejelenteni (általános bejelentési határidő 60 nap);
  • a kérelem elutasítása esetén a fellebbezést beadni (általános határidő 15 nap);
  • ha a házaspár elvált, be kell jelenteni (általános határidő 30 nap)

Milyen teendők vonatkozhatnak csak a babavárósokra?

Legkésőbb július 17-ig:

  • jelentsék be a banknak a kamattámogatás megszűnésére okot adó változást (általános határidő 30 nap);
  • jelentsék be a kincstárnak, ha előtörlesztés miatt vissza kellett fizetniük a kapott kamattámogatást, de a gyermek mégis sikerült a megadott határidőn belül (általános határidő 60 nap);
  • adják be az igazolást a banknak magzat után igénybe vett babaváró támogatáshoz, illetve szüneteltetés esetén igazolják a gyermek születését, a halvaszületést, vetélést, vagy a szülés várható időpontját (általános bejelentési határidő 60 nap).

Milyen teendőik lehetnek a CSOK-osoknak?

Ha a határidejük egyébként a veszélyhelyzet alatt járt volna le, július 17-ig:

  • mutassák be a banknak a lakcímkártyáikat (általános határidő 90 nap);
  • jelentsék be a kormányhivatalnak, ha 5 évig egyéb lakcímen tartózkodtak (általános határidő: a lakcím elhagyása előtt);
  • akik külföldről hazajöttek és vállalták, hogy 180 napon belül lesz magyar munkahelyük, azok jelentsék be a banknak ennek teljesítését (általános határidő: 180 nap);
  • az adásvételi szerződés megkötése után nyújtsák be a bankhoz a CSOK-kérelmet (általános határidő 180 nap);
  • építkezésre felvett CSOK-nál kell figyelni rá, hogy a banknak bemutassák az építésügyi hatóság által kiadott azt a bizonyítványt, ami a használatbavétel tudomásulvételéről szól, vagy arról, hogy az épület felépült (általános határidő 45 nap);
  • szintén építkezésre felvett CSOK-nál jelentsék be, hogy a megadott 5 éven belül elkészült a házuk (általános határidő: 5 év);
  • ha az ingatlant értékesítették, jelentsék be a kormányhivatalnak (általános határidő 30 nap);
  • ha határidőre nem született meg az összes vállalt gyermek és/vagy elváltak a szülők, akkor vissza kell fizetni a kapott támogatást és az esetleges büntetést is, ám ezekre részletfizetést lehet kérni, ezt is intézni kell (általános határidő 30 nap);
  • ha a már felvett CSOK-ot szeretnénk átvinni egy másik ingatlanra, azt jelentsék be a kormányhivatalnak, és azt se felejtsék el, hogy a kapott CSOK-ot letétbe kell helyezni, az ingatlan eladási árát pedig fel kell használni az újabb ingatlan megszerzésekor (általános határidő másik lakás vásárlásakor 1 év, építkezéskor 3 év);
  • minden egyéb változást, például költözést, épület eltérő hasznosítását vagy lebontását szintén jelentsék be (általános határidő 30 nap).

Kiemelt kép: Bielik István /24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik