Az Európai Bíróság csütörtöki ítéletével megsemmisítette az Európai Bizottság korábbi rendelkezését, amivel felfüggesztették a magyarországi dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás, illetve az élelmiszeripari vállalkozásokat terhelő progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazását, beszedését.
Progresszív dohányipari egészségügyi hozzájárulás
A dohányipari ehót 2015 februárjában vezette be Magyarország, progresszív adókulcsokkal. Az adó 0,2%volt az adóalap 30 millió forintot túllépő, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után, 2,5% az adóalap 30 milliárd forintot túllépő, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után és 4,5% az adólap 60 milliárd forintot meghaladó része után. Az adófizetési kötelezettség beruházásokkal csökkenthető volt.
Miután az Európai Bizottsághoz panasz érkezett az adóval kapcsolatban, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek. Mindezek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít és – mivel az adó már hatályban volt – utasította Magyarországot arra, hogy ezen eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív kulcsok, illetve a beruházás esetén járó adókedvezmény alkalmazását. Mint a NAV írja 2016 augusztusában, az adót fel is függesztették.
Progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 2014. december 31-ig az összes élelmiszerlánc-szereplő számára egységesen az éves nettó árbevétel 0,1 százaléka volt. 2015-től azonban a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekre az árbevétel növekedéséhez igazodó progresszív adókulcsokat vezetett be a kormány. A díj mértéke 0 százaléktól (az árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó része után) 6 százalékig (az árbevétel 300 milliárd forintot meghaladó része után) terjedt. Az összes többi élelmiszerláncszereplőnek azonban továbbra is a díj alapját képező árbevétel 0,1 százalékának megfelelő mértékű átalánydíjet kellett fizetnie.
A Bizottság előzetes álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon, mivel az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesíti az alacsonyabb árbevételű kiskereskedőket a magasabb árbevételű gazdasági szereplők kárára. A Bizottság ezért állami támogatásokkal kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárás megindítása mellett döntött, továbbá az eljárás lezárásáig elrendelte a felügyeleti díj progresszív díjmérték alkalmazásának felfüggesztését, ami szintén megtörtént.
Viszont Magyarország mindkét esetben kérte a felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését, de a Törvényszék nem adott helyt a kérésnek. Ezek után Magyarország az Európai Bíróságnál fellebbezett – a Bíróság pedig ítéletével megsemmisítette a korábbi adó- illetve díjszedést felfüggesztő rendelkezéseket. Hogy a magyar kormány erre mit fog lépni, az még nem ismert.
Az ítélet végén azt is írják azonban, hogy 2016. július 4-én az Európai Bizottság végleges határozatokkal lezárta a hivatalos vizsgálati eljárásokat. A Bizottság a végleges határozatokban megerősítette korábbi előzetes értékelését és megállapította, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Mivel Magyarország a keresetindítási határidőn belül nem vitatta a végleges határozatokat és azok nem képezték tárgyát valamely harmadik személy által benyújtott keresetnek sem, e határozatok időközben jogerőssé váltak.
