Még az idén elkezdik az új Duna-híd építését, amely Kalocsát és Paksot, Bács-Kiskun és Tolna megyét fogja összekötni. Heteken belül várhatóan az is kiderül, ki kapja meg a hatalmas megbízást a 1133 méter hosszú, 12 támaszon álló, 2×1 sávos építmény kivitelezésére. Az építkezést kiemelt állami beruházássá nyilvánították, így a híd a kivitelező kiválasztása után 40 hónappal már állhat is.
A beruházás előkészületei gőzerővel folynak, mint a 24.hu megtudta, nemrég éppen 23,6 hektárnyi, Natura 2000-es területen található fa kivágására adott engedélyt a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala az állami beruházónak, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt.-nek, jóllehet a híd nyomvonala a természetvédelmi szempontból kitüntetett jelentőségű, Tolnai Duna elnevezésű természetmegőrzési területet érinti, amely a Kiskunsági, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik.
A Natura 2000-es státusz azt jelenti, hogy az európai ökológiai hálózat szempontjából fontos a terület, de társadalmi érdek esetén a törvény lehetőség ad olyan beruházásra, amely az élővilág megszüntetésével jár. Ilyenkor az élőhelyvesztés kedvezőtlen hatásaival arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatot kell elvégeznie a beruházónak – ez esetben fákat kell telepítenie valahol máshol. Az építési és a környezetvédelmi engedély már a NIF Zrt. zsebében van, az utóbbiban engedélyezték a növényzet kiirtását. A hatóság szerint ugyanis a 23,6 hektár kiirtandó helyszín 89 százaléka degradált, az ember természetátalakító hatásainak kitett terület, az építkezés és az üzemeltetés pedig elviselhető következménnyel jár majd az élővilágra nézve.
Kalocsának fontosabb, mint Paksnak
A kormány 2015-ben rendelkezett arról, hogy a Paks 2 projekttel összefüggésben tanulmányban kell vizsgálni egy Paks és Kalocsa között összeköttetést biztosító híd megvalósíthatóságát. A hídépítést Lázár János jelentette be, kiemelve, hogy az új hídra azért van szükség, hogy az atomerőmű-beruházásban minél hatékonyabban részt tudjanak venni a Bács-Kiskun megyében élők is. A miniszter ekkor még azt mondta, hogy esetleg a vasutat is átvezetik rajta, ám ebből nem lett semmi, jóllehet a nyugati hídfőhöz a paksi, a keletihez pedig a kalocsai szárnyvonal esik közel.
Sajtóhírek már a bejelentés után azt pedzegették, hogy a Duna ezen szakaszára feleslegesnek tűnik egy újabb átkelő, mivel Kalocsától 27 kilométerre délre található az alig használt Szent László híd, amely Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. Északon pedig Dunaújvárosnál, az M8-as átkelőjén, illetve a dunaföldvári Beszédes József hídon lehet keresztezni a folyót, azonban ezeken az útvonalakon autóval körülbelül egy óra Kalocsáról Paksra jutni.
A gerjeni kompkikötő.
A kormány által megrendelt tanulmányt végül a Hegymagas Kft. készítette el, munkájukat a 24.hu a NIF Zrt.-től teljes terjedelmében megkapta. Azt reméltük, a tanulmányból kiderül, milyen számítások támasztják alá, hogy például a Kalocsán és környékén jellemző munkanélküliség enyhítésére egy több tízmilliárd forintból megépülő híd a leghatásosabb megoldás, azonban a dokumentumban ilyesmire csak általánosságban térnek ki.
Ami viszont egyértelműen kiderült, hogy a hely sajátosságai miatt csak olyan nyomvonal kerülhetett szóba, amely Natura 2000-es területeket érint, és hogy rendkívül költséges beruházásról van szó. A Hegymagas Kft. 2015-ben 36,6 milliárd forintra becsülte a projekt költségeit. Ez az általunk megkérdezett építési szakember véleménye szerint mára reálisan inkább 45-48 milliárd forintot jelenthet, de a hídépítő cégek kis száma és az építőiparban bekövetkezett drágulás miatt azon sem lepődne meg,
Lukács Norbert, Tésits Róbert és Alpek B. Levente a Közlekedéstudományi Szemlében megjelent tanulmánya a számok nyelvén is közelebb visz a híd létjogosultságának kérdéséhez. A szakemberek egyebek mellett azt vizsgálták meg, hogy a híd és az atomerőmű bővítése milyen hatással lehet az érintett járások munkaerőpiacára és mobilitására. Eszerint a híd a bővítéssel összefüggésben a szállítási célokat szolgálja majd, munkaerőpiaci szempontból leginkább Kalocsa érdekelt a kivitelezésben. Mint írják:
a munkavállalók lényegesen jobb feltételek mellett érhetik el a nagyberuházás által létrejövő munkahelyeket. További települések is részesülnek e pozitív hatásból, szinte mindegyik a 30 perces útidővel elérhető intervallum-határérték alá kerül.
Azonban azt is megjegyzik, hogy a Kalocsai járásban élők inkább az utak felújítását, valamint egy kompkikötő megépítését szorgalmazzák. A szakemberek által felvázolt modell szerint a kalocsai járásból legalább 100-120 ember fog majd közvetlenül munkát vállalni a bővítéssel összefüggésben. Szerintük Paks 2. építésének négy-öt éves periódusában a híd kihasználtsága egyértelmű,
de a beruházás megtérülése a környező települések jövőképe szempontjából még nem látható.
Cikkünk elkészítése előtt megkerestük Paks és Kalocsa önkormányzatát is, mivel szerettük volna megtudni, hogy előzetesen megvizsgálták-e a híd kiváltásának lehetséges módjait, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ahogyan a környék ellenzéki politikusai is vonakodtak véleményezni az új hidat, illetve annak költségeit és megtérülését. Egyikük név nélkül úgy fogalmazott: lehet hogy a híd soha nem térül meg és nem is enyhít érdemben a Kalocsa-környéki munkanélküliségen, de ártani biztosan nem fog.
Kiemelt kép: NIF Zrt.
