A gazdaság felfutásával a kormány szűkíteni kezdte a közmunkaprogramokat, azokra egyre kevesebb forrást biztosít, miközben a programokban résztvevők összetétele is jelentősen átalakult – írja az Mfor.hu a Belügyminisztérium 2019-es ellenőrzési jelentése alapján. A dokumentum alapján megállapítják, hogy zömében olyan közmunkások dolgoznak a közfoglalkoztatásban, akik a betöltetlen, szabad munkahelyek szempontjából kedvezőtenebb régiókban laknak, vagy a szaktudásuk áll távol attól, amire a cégeknek szükségük van. Egyszerűen megfogalmazva: ők már nehezen foglalkoztatható személyek.
Tavaly 106 259 fő dolgozott a közfoglalkoztatásban, ami az előző évhez képest 21,6 százalékos csökkenést jelent. Közöttük egyre több a valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető dolgozó. 2016 és 2019 között
- 77-ről 83 százaléka emelkedett a hátrányos helyzetű településeken élők,
- 55-ről 60 százalékra a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők,
- 30-ről 37 százalékra pedig az 50 éven felüliek aránya.
Mivel a programokban egyre nagyobb számban vesznek részt olyanok, akik hátrányos helyzetűek és nehezen foglalkoztathatók, csökkenni kezdett azok aránya is, akik tartósan munkát tudnak vállalni az elsődleges munkaerőpiacon. 2017-ben és 2018-ban az elhelyezkedési arány 18 százalék felett volt, 2019 első félévére azonban 15,3 százalékra mérséklődött. A programokból főként a 25 évnél fiatalabb és az általános iskolánál magasabb végzettségűek tudnak sikeresen és tartósan kilépni.
Kiemelt kép: A közmunkásokat foglalkoztató Dehusz (Debreceni Humán Szolgáltató) Kft. dolgozói tűzifát pakolnak egy rászoruló udvarán Debrecen józsai városrészében 2020. január 20-án. MTI/Czeglédi Zsolt
