A cyberbűnözők már egyáltalán nem csak „nagyhalakra” vadásznak, hanem kis- és középvállalkozásokra, intézményekre, és közintézményeke egyaránt. A veszély egyre nagyobb, hiszen szakértői becslések szerint a cyberbűncselekmények által okozott károk 2019-ben már elérték a 2 billió dollárt (közel 600 ezer milliárd forintot!) globálisan.
Sajnálatos módon az olló nyílik a kis- és nagyvállalatok cybervédelmi felkészültsége között. Hiszen míg a nagy cégek jellemzően saját SOC-ot (Security Operations Center, vagyis Biztonsági Műveleti Központ) építenek, vagy kiszervezik a biztonsági infrastruktúra tevékenységeiket, addig a kisvállalkozások inkább igyekeznek legalább egy olcsó, vagy ingyenes naplógyűjtő és elemző rendszert (SIEM) üzembe állítani.
A másik nagyon jelentős és sokkal komplexebb probléma, hogy a cégek háromnegyedénél nincs elegendő megfelelően képzett IT-biztonsági szakértő. Nagyon gyakori, hogy az amúgy is leterhelt rendszergazdára bízzák ezt a feladatot, akinek ez púp a hátán, ráadásul, mivel az információvédelem nem csak a vírusirtásról szól, hanem a teljes szervezetet átható gondolkodásmódról, stratégiáról, szervezeti kultúráról – a rendszergazdának esélye sincs ezt a feladatkört jól ellátni.
Ugyanakkor a kisvállalkozások háromnegyede nem rendelkezik biztosítással a cybervédelmi kockázatok ellensúlyozására. Pedig egy ideje már a magyar cégeknek is van lehetőségük célzott biztosítással enyhíteni a kárt. A Generali ugyanis elsők között a hazai piacon vállalati vagyonbiztosításához kapcsolódóan cyberbiztosítást is kínál. A biztosítás többek között hacker- vagy vírustámadás, elektronikus adatok elvesztése, illetve személyes adatok kezelésével kapcsolatos károk esetén nyújt fedezetet. A biztosítás továbbá kiegészül cyber távsegítség szolgáltatással is, melynek keretében a Generali szakemberei telefonos segítséget nyújtanak bizonyos informatikai és cybervédelmi problémák megoldása kapcsán.
