A kormány átszervezné a fővárosi és megyei kormányhivatalok működését. A Gulyás Gergely kancelláriaminiszter által jegyzett törvényjavaslat kedd esti beterjesztését egy héttel megelőzte a titokban elrendelt, a teljes közszférát sújtó létszámstop, amiről ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.
A tervezett intézkedések között szerepel, hogy megszüntetnék a megyeszékhelyek járási hivatalait, feladataik visszakerülnének a megyei kormányhivatalokhoz. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok a jövőben csak járási szintű ügyekkel foglalkoznának, a megyei szintű ügyeket a fővárosi és megyei kormányhivatalok látnák el. A cél a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése.
Az önkormányzati jegyzői építésügyi feladatok is a kormányhivatalokhoz kerülhetnek. Mi több, a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátását biztosítja, 2020. március 1-jétől az állam (azaz a kormányhivatal) ingyenes használatába kerülne.
Az átvételről a kormányhivataloknak 2020. január 31-ig kell megállapodást kötniük a polgármesterekkel. A megállapodás alapján átveszik nemcsak az ingó- és ingatlanvagyont, hanem a feladatokat ellátó köztisztviselőket is. Megállapodás hiányában a kormányhivatal 2020. február 15-ig határozatban dönt a megállapodás tartalmáról, amivel szemben közigazgatási pert lehet indítani.
A szabálysértéseknél kizárólag a rendőrség lesz illetékes
A szabálysértéseknél a jelenleg a járási (kerületi) hivatalokhoz tartozó ügyeket is áttennék a rendőrséghez, amely így általános szabálysértési hatóságként működne.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági eljárásainak egészét érinti, hogy a járási (fővárosi kerületi) hivatalok döntéseit közvetlenül a hivataloknál nem lehetne a jövőben megfellebbezni, csak a bíróságokon. Hasonlóan a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, ahol ez a döntés már 2017. január 1-jével megszületett.
Engedély helyett bejelentés
A tervezetben kitérnek rá, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-jei átalakítása óta számos átalakításon mentek keresztül, abban viszont nincs változás, hogy hatósági eljárásaik túlnyomó többsége engedélyezési eljárás, ami az általános közigazgatási rendtartáson alapul. Ez a merev szabályozás lassú és körülményes eljárásokat okoz. Ezért tartja szükségesnek a kormány, hogy radikálisan csökkenjen az engedélyezési eljárások száma, és ezeket fokozatosan váltsák fel a bejelentés-köteles eljárások. A tervezetben van is néhány példa, így engedély kérése helyett elég lesz bejelenteni például
- az oktatási intézményekben tanácsadást végző családvédelmi szolgálatokat,
- a járdák és gyalogutak építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését,
- a különböző anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi rendszerének meghatározását, forgalomba hozatalát,
- az egészségügyi szakértői illetve kártevőirtói tevékenység végzését,
- a tizenhatodik életévét be nem töltött személy filmipari foglalkoztatását,
- a talajjavítást, a mezőgazdasági célú tereprendezést, a talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, létesítmények megvalósítását, ha nem tartoznak más hatóság hatáskörébe,
- számos élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi eljárást.
Kiemelt kép: Kelemen Zoltán Gergely / MTI