Írtuk nemrégiben, hogy meglepetés érheti az exrendőröket, mert a nyugdíjfolyósító nyilvántartásában nem, vagy hiányosan szerepelnek a rendőrségnél leszolgált éveik. Ha lehet, még ennél is cifrább egy extűzoltó esete. A nyugdíj-adategyeztetésnél neki is hiányoztak szolgálati évei, de azokat utólag betudták a jogviszony-igazolás alapján, így hiánytalanul meglett mind a bő 29 év hivatásos tűzoltóság.
A baj nem is ezzel volt, hanem hogy a 29-ből 6 évre nem szerepelt sem jövedelmi-, sem bevallási-, illetve nyugdíjjárulék-fizetési adat sem a nyugdíjfolyósítónál, sem a NAV-nál. Így ezek az évek nulla forintot jelentenek majd a tűzoltó nyugdíjában, úgy, mintha nem is dolgozott volna, nem vonták volna le tőle a nyugdíjjárulékot. Kiderült még, hogy van olyan jogviszonya is, 8 évnyi, amire vonták tőle a járulékot, nem is keveset, de a kereset mégsem fog beleszámítani a nyugdíjszámításba.
Nem lehet nem fizetni a nyugdíjjárulékot
Olvasónk 1983. tavaszától 2012 végéig szolgált hivatásos tűzoltóként, a Váci Tűzoltóparancsnokságon, alezredesi rendfokozatban. 1960-as születésű, így a nyugdíjfolyósító 2017-ben kezdeményezte nála hivatalból az adategyeztetései eljárást, amit születési év szerint végeznek azzal a céllal, hogy egyeztessék mindenkivel a nyugdíjba beszámító időket és jövedelmeket, és lehetőséget biztosítsanak a korrekcióra.
Az adategyeztetésnél az exrendőrhöz hasonlóan az extűzoltónak is évek hiányoztak több mint 29 éves folyamatos hivatásos múltjából – de mivel a szolgálati jogviszony megszűnésekor kapott szolgálatiidő-igazolást, és azt a munkavállaló bemutatta a nyugdíjfolyósítónak, a hiányzó időket – ahogy ő fogalmazott – csuklás nélkül elismerték jogszerző időnek.
Viszont az elismert jogszerző idő mögött nem találtak a nyilvántartásukban minden évre jövedelmi adatot, nyugdíjjárulék-befizetést. Az a helyzet tehát, hogy az 1989-1994-es évek szerepelnek hivatásos tűzoltói szolgálati időként, de úgy, mintha ingyen dolgozott volna a tűzoltó vagy mintha nem fizetettek volna utána nyugdíjjárulékot. Mindkettő képtelenség, hiszen az állami szférában az általános nettó finanszírozás miatt a munkavállaló ( rendőr, tűzoltó stb.) nem tud trükközni az adók, járulékok befizetésével, a kincstár a nettó illetményét utalja.
Ez azonban a nyugdíjfolyósítót nem hatotta meg, határozatukban közölték, hogy bár
Amire fizettek utána járulékot, az sem feltétlenül számít be
A tűzoltónak már nem voltak meg 25-30 éves fizetési papírjai, de nem nyugodott bele, hogy csak úgy eltüntették hat évét. Panaszt tett, illetve javasolta, hogy az 1988-as és 1995-ös adatok alapján állapítsák meg arányosítva a köztes évek keresetét, nyugdíjjárulék-fizetését. Három év alatt született három kormányhivatali határozat, de mindegyik csak megerősítette, hogy bizony hat évre nincs kereseti, nyugdíjbiztosítási adat sem a társadalombiztosítási szervnél, sem az adóhatóságnál, sem a foglalkoztatónál, így elutasították az 1989-1994 évekre a kereseti adatok felvezetését.
Sőt, másodfokon az is kiderült, hogy van egy másik nyolcéves időszaka, 2005 január és 2012 december között, ami kereset szempontjából csak részben fog számítani. Ekkor egy hivatásos tűzoltóságtól eltérő jogviszonyában (ha úgy tetszik másodállásban, megbízásos jogviszonyban) vontak tőle nyugdíjjárulékot, és szerepeltek is a nyugdíj-adategyeztetési táblázatban ezek a jövedelmek. Azonban utólag kiderült, hogy ebben az időszakban nem kellett volna nyugdíjjárulékot vonni a megbízásos jogviszonyból, mert ott nem volt biztosítási kötelezettség. Emiatt ezeket a jövedelmeket (több mint kétmillió forintot) nem fogják neki figyelembe venni a nyugellátás kiszámításánál.
Az OKF szerint minden adat megvan, a megye mégsem tudja kiadni
Olvasónk feltételezte, hogy a problémája nem egyedi, nem tartva életszerűnek, hogy csak neki vesszenek el hat évre a fizetési adatai. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint viszont erről szó nincs. Mint írták megkeresésünkre, náluk és a jogelőd szerveknél foglalkoztatott hivatásos állományúaknál igazolni tudják a szolgálati időket és a béradatokat is. Mi több, nincs arról tudomásunk, hogy akár szolgálati időt, akár béradatot a katasztrófavédelem ne tudott volna igazolni. Pedig a kormányhivatali határozatokban ezt többször is leírták. Ajánlották továbbá, hogy olvasónkat irányítsuk a lakóhelye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz. Megtettük.
A Pest megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság válaszában gyakorlatilag cáfolta a központi optimizmust. Azt írták olvasónknak, hogy
A foglalkoztatónak kellett volna adatokat szolgáltatnia a NAV felé
A NAV-ot is kérdeztük, mit lehet ilyenkor tenni. Tájékoztatásuk szerint az adóhatóságnál 1988-tól állnak rendelkezésre adatok, ha
- a foglalkoztató szolgáltatott kontrolladatot, illetve
- nyújtott be havi vagy negyedéves járulékbevallást, továbbá ha
- a természetes személy a személyijövedelemadó-bevallást benyújtotta.
A NAV biztosított továbbá, hogy ilyen esetekben a természetes személyek érdekeit kiemelt prioritásként kezelve nemcsak a megkereső szerv által megjelölt foglalkoztatóhoz, adószámhoz tartozó adatokat vizsgálja meg, hanem minden olyan kontrolladatot, amelyből vélelmezhető, hogy a foglalkoztató szerv (vagy annak felettes-, illetve központi szerve, bérszámfejtője, stb.) küldhette meg és erről a megkereső szerv (például: Kincstár, kormányhivatalok) részére tájékoztatást ad.
A konkrét üggyel kapcsolatban adatvédelmi okokból nem foglaltak állást, de javasolták a NAV-ügyfélszolgálat felkeresését. Olvasónk ezt a kört kihagyta, mivel már 2018-ban megkereste az adóhatóságot, és azt a választ kapta, hogy megtagadják az adatok kiadását, mivel 1989-1994-re vagy nem nyújtott be adóbevallást a tűzoltó, vagy nem nyilatkozott munkáltatói adómegállapításról. Hogy így lett volna, nem hiszi, de bizonyítani nem tudja az ellenkezőjét.
Vajon hol van akkor a foglalkoztató (= hajdani állami tűzoltóság) adatközlési kötelezettsége a NAV felé, ami alapján elvileg meg kell hogy legyenek az adatok?
Hat év jövedelemkiesés komoly joghátrányt és anyagi veszteséget fog jelenteni a tűzoltónak a nyugdíj összegének megállapításakor. Úgy gondolja, az államnak jót kell állnia a saját szerveiért. Nem tartja igazságosnak, hogy az állami munkáltatónál vagy a nyugdíjbiztosítónál lévő adminisztrációs hiba miatt őt büntessék.
Mindezt nem akarja elfogadni, ezért kérte a másodfokú kormányhatározat bírói felülvizsgálatát. Augusztus végén fogják tárgyalni az ügyét.
