Gazdaság
Accra, 2016. június 13.
Ghánai férfiak újrahasznosítható anyagokat gyûjtenek az elmúlt hetek áradásai következtében mûanyag palackokkal borított Korle Gono tengerparti strandon a fõvárosban, Accrában 2016. június 12-én. (MTI/EPA/Christian Thompson)

Évente negyed kiló műanyagot nyelünk le

Manapság egy ember átlagosan hetente 5 gramm műanyagot nyel le, amely egy bankkártya tömegével egyezik meg – állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF) új tanulmánya, amit a G7 szemlézett. Az évente 250 grammra, azaz negyed kilóra rúgó mennyiség körülbelül 100 ezer, 1 milliméternél kisebb darabkából jön össze. Ezek 90 százalékát ivóvízzel – palackozottal és csapból jövővel egyaránt – fogyasztjuk el, míg a maradékot leginkább sörrel, sóval és kagylóval.

Az adatokat az ausztráliai Newcastle-i Egyetem kutatói állították össze, akik több mint 50 témába vágó kutatást tekintettek át. Azt találták, hogy a világ átlagában egy ember hetente akár 1769 műanyag darabkát fogyaszt el a vízzel, 182-t kagylóval, 11-et sóval és 10-et sörrel. Európában a csapvíz 72 százaléka tartalmaz műanyagot, fél literenként majdnem két darab mikroszkopikus szálat – írja a kutatás eredményeit ismertető Telegraph.

A műanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudni, de vannak olyan kutatási eredmények, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos szint felett a mikroszkopikus méretű műanyag szálak légúti gyulladást okoznak. Bizonyos típusú műanyagok olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek befolyásolják a termékenységet, valamint genetikai mutációkat és rákot okozhatnak.

Az ötvenes évek óta a műanyaggyártás a kétszázszorosára nőtt a világban, 2000 óta az éves növekedési ütem négy százalék. A műanyagok harmada a természetben végzi, ezen belül nyolc millió tonna a tengerekben.

Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2050-re az óceánokban nagyobb tömegben lesz műanyag, mint hal.

Ezek a hulladékok sokféle módon keserítik meg az állatok életét, évről-évre egyre több tengeri és part menti állat pusztul el a lenyelt vagy a testük köré tekeredett műanyagok miatt.

A témában a WWF is közleményt adott ki, amelyben a magyarországi helyzetre is kitér. Eszerint az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot. A Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak – az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Dunában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki.

Kiemelt kép: (MTI/EPA/Christian Thompson)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.