Gazdaság

Az új adócsomag inkább szócséplés, mint szakmai döntés

Adókat csökkent és von össze a kormány, adtuk hírül a múlt héten Varga Mihály bejelentése alapján. A gazdaságfejlesztési terv részeként az adózásban a következő változtatásokat tervezik:

  • 2019. július 1-jétől 2 százalékponttal – 17,5 százalékra csökken – a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho);
  • 2020. január 1-jétől 13 százalékról 12 százalékra csökken a kisvállalati adó (KIVA).

Az adóadminisztrációt csökkentő intézkedések jegyében:

  • lehetőséget látnak arra, hogy kivezessék, megszüntessék az EVA-t;
  • kezdeményezik, hogy összevonják azokat a munkát terhelő közterheket (természetbeni egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, munkaerőpiaci járulék és pénzbeni egészségbiztosítási járulék), amelyek most külön szerepelnek a bérlapon;
  • eltörölnék az adóelőleg-feltöltési kötelezettséget;
  • a reklámadó kulcsát nulla százalékra csökkentik, 2022-ig felfüggesztik a jelenlegi kulcsot.

Angyal József okleveles adószakértőt kérdeztük, mit szól a tervezett változtatásokhoz. Szerinte ez az adócsomag is elsősorban kommunikációs célokat szolgál, a szakmaiság rovására.

Egy adórendszer legnagyobb ellenségei a kivételek és az évközi változások – tette hozzá.

Sok macerával járhat az év közbeni adócsökkentés

Az eredeti terv az volt, hogy a munkáltatók által a dolgozók után fizetendő szociális hozzájárulási adó januártól csökken, ám ebből nem lett semmi. Az évközi csökkentés viszont a szakértő szerint jelentős adminisztrációs többletterhet fog jelenteni mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak. Az szja-bevalláshoz ugyanis meg kell bontani több jövedelemsort is, első félévi és második félévi jövedelemre.

Nem mindegy például, hogy a szochoval terhelt osztalékot  júniusban vagy júliusban fizetik-e ki. De módosítani kell az szja-törvény 84 százalékos szabályát is. Ez a szabály azokra a magánszemélyekre vonatkozik, akik a szochofizetésre kötelezettek. Ők eddig a jövedelem 119,5 százalékát kapták meg a szochóval együtt. Ebből a jövedelmük (100/119,5=0,8368) kerekítve 84 százalék volt. Az évközi változás miatt (100/117,5=0,85106) júliustól kerekítve 85 százalék lesz a jövedelmük. Tehát az első félévi jövedelemre 84 százalékos, míg a második félévesre 85 százalékos szabály lesz érvényben. Ehhez módosítani kell az év közben munkahelyet változtatók kilépő adatlapját és az M30-as igazolást is. A bérszámfejtő szoftvereken és a 1908-as havi adatszolgáltatáson ugyancsak változtatni kell.

A KIVA-kulcs csökkentése (13 százalékról 12 százalékra) a szochocsökkentés következménye, mert a KIVA-s nem fizet külön szochot és taot. Még szerencse, hogy a KIVA-kulcsa valószínűleg csak 2020-tól csökken, mert az évközi adómérséklés óriási adminisztrációs terhet okozna – jegyezte meg.

Adminisztrációcsökkentés jeligére

Nem csökkenti az adminisztrációs terheket a szakértő szerint, ha a reklámadó kulcsát 0 százalékra változtatják, illetve 2022-ig felfüggesztik. Angyal József olvasatában ez ugyanis azt jeleni, hogy a reklámadó-bevallást továbbra is kell készíteni, be kell nyújtani, csupán annyi változik, hogy az adó összege nulla forint lesz.

Az EVA-val kapcsolatban a kivezetés és megszüntetés is bekerült a hírekbe, ezért arra kell majd figyelni, milyen konkrét formát ölt majd a törvénytervezetben a kormányzati elképzelés. Angyal József egyetért vele, hogy az adminisztrációcsökkentés jegyében indokolt lenne megszüntetni az EVA-t. De szerinte meg kellene szüntetni a bevándorlási különadót, a KIVA-t és az EKHO-t is.

A decemberi társaságiadó-feltöltés megszüntetése a könyvelők régi kívánsága volt, mert csak felesleges adminisztrációs többlet volt szerinte, azzal a céllal, hogy a költségvetés mihamarabb bevételhez jusson.

A járulékok összevonása pedig jelentős adminisztrációs könnyítés lenne. Jelenleg négyféle járulék terheli a bért, nyugdíjjárulék (10 százalék), természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék), pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 százalék) és munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék). Ez összesen 18 százalék járulékteher. Angyal József azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a járulékok összevonása közteheremelést is eredményezhet. Például azoknál, akiknek most nem kell mind a négyféle járulékot fizetniük.  Ha csak 18 százalék járulék lesz, akkor ez nekik közteheremelést jelent.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.