Hatalmas a munkaerőhiány, de a legfrissebb KSH-statisztika alapján úgy tűnt, a nyugdíjasok a kormányzati ösztönző intézkedések (csak szja-t kell fizetni a nyugdíjas munkája után, más adót nem) ellenére sem nagyon akarnak visszatérni a munka világába. Némi változás azért van, mert miközben emelkedett a 65-74 éves korosztály létszáma, az elmúlt egy évben a nyugdíjasok aktivitási rátája 0,8 százalékponttal 62,8 százalékra emelkedett, a történelmi csúcsot döntő inaktívak rátája pedig 1,2 százalékponttal 93,72 százalékra mérséklődött. Az azonban egyáltalán nem véletlen az Mfor szerint, hogy a kormány a problémák megoldásában mégis a nyugdíjasokra is épít.
Mi történik? A történelem kvázi a kormány segítségére siet, hiszen mint amennyi az 1950-es évek népesedéspolitikai intézkedése nélkül. Ez persze társadalmi szempontból az elöregedés miatt kedvezőtlen fejlemény, a munkaerőpiac szempontjából viszont előnyös is lehet.
Az elmúlt időszakban úgy nőtt a foglalkoztatottság hazánkban, hogy azzal párhuzamosan a Ratkó-korszakban születettek közül egyre többen vonultak nyugdíjba. Most pedig, amikor a viszonylag gyorsan és könnyen munkára fogható személyek köre vészesen szűkülni kezdett, és bizonyos szakmában hiány alakult ki, a nyugdíjba vonult Ratkó-generáció szülötteit további munkára lehet ösztönözni különféle intézkedésekkel. Ezzel lényegében a kormány „meglovagolja” a tömeges nyugdíjba vonulást, mint folyamatot, és nem hagyja veszni a tudásukat, állapítja meg a szakportál.
Kiemelt kép: Cultura Creative / AFP
