Miután egész évben arról volt szó, hogy mindent megtesznek a családokért, és biztatják az egyetemista fiatalokat is a családvállalásra, nem értem, engem miért diszkriminálnak. Hogy lehet az, hogy valaki évekig tanul a felsőoktatásban, családot alapít, és várja az államtól a megígért segítséget, de ehelyett csak egy nagy pofont kap, semmi mást?
Bianka küldte ezt a keserű levelet, akinek tavaly szeptemberben egyetemistaként kislánya született. Október végére kapta meg a gyerek papírjait, és beadta a családtámogatásokra, az anyasági támogatásra, csecsemőgondozási díjra (csed), a családi pótlékra és a diplomás gyedre az igényét.
Eddig csak az anyasági támogatást kapta meg, ami egyszeri juttatás, az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, azaz 64 125 forint (2008 óta változatlan összeg), illetve a 12 200 forintos családi pótlékot (szintén 2008 óta változatlan összegű).
A csedet nem kapta meg, sőt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) arról tájékoztatta, hogy a gyermek kétéves koráig diplomás gyedre se számítson, legfeljebb gyesre. Ami nagyon nem mindegy,
Bianka nem akarta elhinni, hogy a családbarát szólamokat toló, a gyerekszülést szorgalmazó kormány így kitolt vele.
Csed tényleg nem jár a csak tanuló kismamának
Bianka 2016 szeptembere óta egyetemista, és tavaly júniustól a szüléséig dolgozott is. A csed-elutasítási végzésben az állt, hogy azért nem kaphatja meg a juttatást, mert nincs 365 nap biztosítási ideje, csak 79, ami a munkavállalásához köthető. A csed a napi bruttó átlagkereset 70 százaléka, és a gyermek születése utáni 168 napig járhat, csak személyi jövedelemadót (15 százalék) vonnak belőle.
A Magyar Államkincstár (MÁK) lapunknak küldött válasza szerint a csed az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz tartozik, biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás, amelynek funkciója a foglalkoztatottak kieső jövedelmének részleges pótlása.
- Az ellátás egyik alapvető jogosultsági feltétele tehát, hogy az igénylő biztosított legyen.
A biztosítottság azt jelenti, hogy az illető személy munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyban áll vagy álláskeresési támogatásban részesül.
Viszont ezen tanulók, hallgatók a törvényi szabályozás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. De ez nem egyenlő azzal, hogy biztosítottak.
- A CSED másik alapvető jogosultsági feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen a gyermeke születését megelőző 2 éven belül legalább 365 nap biztosítási idővel.
Ez alatt szintén a munkaviszonyban, közalkalmazottként, vállalkozóként, stb. eltöltött időt kell érteni. Akik tanulmányaik megszűnését követően viszonylag rövid időn belül gyermeket vállalnak, azoknál előfordulhat, hogy még nem rendelkeznek a jogosultsághoz szükséges 365 nap előzetes biztosítási idővel. Ezért a jogalkotó lehetővé teszi, hogy a hiányzó időbe beszámítható legyen a korábban folytatott tanulmányokból legfeljebb 180 nap. Így, ha a kismamának van legalább 185 nap biztosításban töltött ideje, akkor a 180 napi tanulmányi idő beszámításával jogosulttá válhat a csedre. Biankának tehát ez a szabály sem segít, neki ezek szerint tényleg nem járt csed.
A diplomás gyedet is bukta?
Bianka eddig elvégzett négy félévéből hármat angol nyelven teljesített, amihez nem kis áldozatot hozott, hiszen az idegen nyelvű kurzusok díjkötelesek, több százezer forintba kerültek félévente. A NEAK úgy tájékoztatta, hogy a diplomás gyedet éppen azért nem kaphatja meg, mert azt csak a magyar nyelvű képzésben résztvevők kaphatják. Az egészségbiztosítási törvényre hivatkozva mondták ezt.
Az ellátásokkal kapcsolatban NEAK oldaláról a MÁK oldalára irányítanak, ott pedig a következő tájékoztatás szerepelt:
A MÁK ennek ellenkezőjéről tájékoztatott minket:
A hatályos jogszabályok alapján a nem magyar nyelvű képzésben részt vevő hallgatók számára is elérhető a diplomás gyed.
A NEAK viszont ezután is azt mondta az egyetemista kismamának, hogy nem jár neki a diplomás gyed, mert nincs két félév magyar nyelvű képzése. Hogy lehet ez?
A MÁK-tól megtudtuk, hogy jogszabályváltozás volt, már nem szerepel az egészségbiztosítási törvényben a legalább két magyar nyelvű félév előírása, hanem helyette ez:
a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
De úgy látszik, ennek híre nem jutott el a NEAK-hoz, és a MÁK weboldalán sem korrigálták a tájékoztatást. Ha Bianka nem elég agilis, simán bukta volna a diplomás gyedet is. De akik tavaly, a családok évében, vagy korábban jártak hasonló cipőben, mint ő, azok eddig nem is kaphatták meg a juttatást, és ezzel durván egymillió forintot veszthettek másfél év alatt.
Még egy tévedés
Amikor Bianka a NEAK-nál érdeklődött, olyat is mondtak neki, hogy aki csedre nem jogosult, az nem kaphat hallgatói gyedet sem. A MÁK szerint ez az információ is téves. Hiszen mint hangsúlyozták, a diplomás gyed éppen azokat a fiatal anyukákat kívánja ellátáshoz segíteni, akik a tanulmányaik megszűnését követően még nem rendelkeznek elegendő biztosítási idővel a csedhez vagy – az általános szabályok szerinti – gyedhez.
A diplomás gyed megállapításához ugyanis a kismamának sem a gyermeke születésekor nem kell biztosítási jogviszonyban állnia, sem a gyermek születését megelőzően nem kell előzetes biztosítási idővel (sem 365 nappal, sem semennyivel) rendelkeznie. Vagyis a diplomás gyed nem biztosítási alapú pénzbeli egészségbiztosítási ellátás.
Tehát, ha valaki nem jogosult csedre, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne válhatna jogosulttá diplomás gyedre.
Kiemelt kép: iStockhpoto
