Ne magában beszéljen, hangosan gyakoroljon
Mielőtt elmegy valaki az állásinterjúra, szedjen össze kérdéseket, amire számíthat. Érdemes úgy készülni, hogy otthon leül és hangosan elmondja, mit válaszolna. Ugyanis teljesen más az élőbeszédben kimondott mondat, mint amit fejben kigondol az ember, hívta fel a figyelmet az általunk megkérdezett HR szakértő. Ezt ajánlott többször megismételni, hogy a gondolatok és a mondatok formálódjanak, az illető pedig ezáltal összeszedettebbé és rutinosabbá válik.
Ha már gyakorlás, ide tartozik a kézfogás is, azt ajánlott gyakorolni. Sokat elárul egy adott személyiségről, hogy milyen a kézfogása. És ha már kézfogás, akkor egy protokoll: mindig az interjúztató nyújt először kezet, az álláskereső csak fogadja.
Tudja, hova jönne dolgozni
Nagyon sokszor futnak bele a HR-esek, hogy valaki tájékozatlanul megy el az interjúra. A szakemberek azt tanácsolják, hogy készüljön fel a cégből, nincs annál kínosabb, ha valaki összekeveri, hol van éppen.
Mit lehet kérdezni és mondani?
Kérdezni nem ciki, de fontos, hogyan tesszük fel a kérdést, hogy ne tűnjön gyerekesnek vagy épp tapintatlannak. Az általunk megkérdezett szakember találkozott már olyan pályakezdővel, aki megkérdezte, ki lehet-e menni ebédelni? Ezt inkább ajánlott átfogalmazni, és úgy feltenni a kérdést, hogy mi a cégnél a szokás, hogy van ebédszünet stb.
Fontos, hogy mindig kérdezni kell valamit az interjú végén. Érdemes érdeklődni a csapat összetételről, arról, hogyan fog kinézni egy adott munkanap stb. Olyanra rákérdezni az adott cég vagy vállalkozás esetében, ami köztudomású, vagy az interneten elérhető, kellemetlen.
Kerülni kell a paneleket és a kliséket. Igen, mindenki szeret színházba járni és utazni. Igen, mindenki szereti a kihívásokat és szeret kommunikálni az emberekkel. Ha ez tényleg így lenne, egy nagyon boldog ország lennénk. Inkább mutassa meg az illető az egyéniségét és mondja el azt, amit valójában szeret csinálni. A nem tudom és talán válaszokat pedig egy el kell felejteni.
Mennyi a fizu?
A fizetés kérdése mindenkinél a legfontosabb kérdés. Mielőtt valaki rátérne a fizetési igényekre, érdemes rákérdezni a cafetériára és a juttatásokra. Arra felhívták a szakemberek a figyelmet, hogy egy álláskereső az interjún ne kérdezze meg, mennyi fizetést kap, hanem ő mondja meg a bérigényét. Nem konkrét összeget kell mondani, hanem egy sávot. A sáv egy biztonsági játék, 20-30 ezres különbség még belefér. Ajánlott előtte tájékozódni, hogy az adott szakmában mik a fizetések, mennyi a minimálbér. Át kell gondolni, hogy az életszínvonalához mennyi a minimum és ezeket összevetve belőni egy fizetési sávot.
Fontos tudni, hogy a mi különbség a nettó és a bruttó bér között – a nettó, amit kézhez kap.
Nem mindig egy HR-es ül vele szemben
Ritka, de vannak szakmák, ahol stresszinterjúztatnak. Ilyenkor direkt provokálják az embert, de ebben az esetben az interjúztatónak előre fel kell hívnia az álláskereső figyelmét.
Egy 50 fős cégnél vagy vállalkozásnál nem biztos, hogy van HR szakember. Sok esetben az ügyvezetővel vagy valamelyik vezetővel ül le az álláskereső beszélgetni. Ilyen esetben tudni kell, hogy az adott vezető nem képzett HR szakember, nem lett kiképezve arra, hogyan kell jól interjúztatni. Egy interjú mindig partnerségi viszony, ezt az álláskeresőnek és az interjúztatónak is tiszteletben kell, hogy tartsa.
És még néhány jó tanács
- Ha valakit behívnak egy állásinterjúra, nyugodtan kérjen e-mail visszajelzést arról, hova és mikor menjen, és pontosan kit kell keresnie.
- Bármikor félbe lehet szakítani egy interjút, ha valaki úgy érzi, neki ennyi elég volt, mondhatja, hogy köszöni szépen, ő nem kívánja folytatni tovább.
- Fontos, ha valakinek nincs kedve elmenni az állásinterjúra, ne menjen el. Egyik félnek sem jó, ha rabolják az idejét.
