Nem fenékig tejfel részmunkaidőben dolgozni a diszkontláncoknál, sőt ez a pénzlenyúlás egyik formája – állítja a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSz) elnöke. Pedig nagyon is vonzó lehetőségnek tűnhet hat órában megkeresni annyit, mint nyolcban.
Hat órában havi 178-204 ezer forint az ajánlat
A Lild zömmel nyolcórás állásokat hirdet, de honlapján voltak kurtábbak is, például hatórás bolti munka,
- Agárdon bruttó 197 ezer forint,
- Mohácson és Pécsett 200 ezer forint,
- Székesfehérváron, Bicskén és Oroszlányban 212 ezer forint kezdőfizetéssel.
Ezekbe a bruttó értékekbe beleszámítottak két juttatást is, mintegy nettó 19 ezer forint értékben, szóval maga a bruttó kereset valójában ennyivel kevesebb.
Az Aldi állásoldalán a bolti munkánál (eladó, árufeltöltő) kizárólag részmunkaidős ajánlatokat találtunk, heti 20, 25, illetve 30 órásat (ami napi 4-5-6 órát jelent). Náluk országosan egységesek a bérek.
- Az árufeltöltő heti 20 órában bruttó 95 800, illetve 25 órában 119 750 forintos kezdőfizetést kaphat. Ők a legmagasabb elérhető bért is közlik, ez 124 235, illetve 155 293 forint.
- A bolti eladó heti 25 órában bruttó 170 168 forinttal kezdhet, 30 órában pedig 204 202 forinttal, és végül elérheti a bruttó 220 293, illetve 264 352 forintot.
A Blokkk.com májusi összefoglalója szerint a boltokban fizikai munkát végzőknél a havi bruttó átlagkereset (nem kezdő!) nyolc órában 215 ezer forint. Ehhez képest jól hangzik a hatórás bér a két német multinál. Sőt az Aldiban a nagy boltok nyolcórás 246 ezer forintos átlagát is felülmúlhatja hatórásként az, aki eléri eladóként a maximumot.
A KDFSZ elnöke azonban nem ennyire lelkes, mert Bubenkó Csaba azt tapasztalta, hogy a részmunkaidő kiszolgáltatottá teheti a dolgozókat. Sőt, szerinte
Fotó: Soós Lajos / MTI
Trükkök a bérköltségek csökkentésére
Ha valakit nyolc órás munkára jelentenek be, akkor a Munka Törvénykönyve nem ad lehetőséget arra, hogy négy óránál kevesebbet dolgoztassa naponta a munkáltató. Ha viszont részmunkaidősről van szó, akkor négy óránál rövidebb munkaidőre is be lehet hívni a dolgozót.
Ami jó a cégnek, mert felettébb rugalmassá teszi a munkaszervezést. Ezzel szemben a dolgozóknak nem feltétlenül jó, hiszen ha behívják mondjuk két órára, akkor alig keres, a napja jó része mégis elmegy a készülődéssel, az esetleges utazással. Vagy éppenséggel hazaküldik, ha úgy látják, hogy nincs annyi munka. A munkaidőkeret és a részmunkaidős foglalkoztatás ezt lehetővé teszi. A cégek pedig ilyen módon is csökkenthetik a bérköltséget. Ha nyolcórás dolgozót küldenének haza, akkor a nyolc órát kellene kifizetni neki, hiába küldték haza előbb.
Bubenkó szerint a részmunkaidő+munkaidőkeret kombó másik hátránya akkor jelentkezik a dolgozó számára, ha egy-egy nap többet kell dolgoznia, mint amennyire felvették. Úgy tudja ugyanis, hogy ameddig tart a munkaidőkeret, addig nem kell a cégnek műszakpótlékot, túlórát fizetnie, csak akkor, ha már a munkaidőkeretet meghaladták. Ezen az egy ponton Vida Sándor munkajogász pontosított. A részmunkaidőnél a napi munkavégzés idejét határozzák meg, és ha többet kell dolgozni, az túlmunka, és jár rá a pótlék. Amennyiben nem fizetik ki, az nem szabályos. Ha pedig a részmunkaidős munkavégzése éjszakára esik, a munkabért kell úgy meghatározni, hogy magasabb legyen, és jelezni, hogy a pótlék benne van a munkabérben.
A Lidlben a többség nyolcórás
Mind az Aldi, mind Lidl teljesen korrektnek tartja a foglalkoztatási gyakorlatát – derült ki a szakszervezeti vezető által sérelmesnek talált dolgokra lapunknak adott válaszokból.
A Lidl Magyarország munkavállalóinak több mint 70 százalékát 8 órában, 25 százalékát 6 és 7 órában, míg 5 százalékát 1-5 órában foglalkoztatja. A vállalat az üzleteiben és raktáraiban dolgozó fizikai munkavállalóknál a napi óraszámtól függetlenül 3 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, a törvényi előírásoknak megfelelően.
Amennyiben a munkavállalónak a keretidő végén túlórája keletkezik, a vállalat a keretidő végén pótlékokkal együtt biztosítja ennek kifizetését. Ha pedig a keretidőn belül lesz munkaterven felül túlóra, akkor az aktuális hónap végén fizetik ki a pótlékkal kiegészített bért – írta a cég.
Az Aldinál szinte mindenki részmunkaidős
Az Aldi megerősítette, hogy náluk a dolgozók jelentős aránya részmunkaidős. Különösen az értékesítési dolgozók választják ezt a lehetőséget – az üzletvezetők kivételével a bolti dolgozók majdnem 100 százaléka részmunkaidőben dolgozik. A logisztikai dolgozóknál is jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás, de kisebb arányban előfordul az ügyviteli területeken is. A „részmunkaidőt választják” fordulat némi csúsztatás, mert a cég eleve részmunkaidős állásokat hirdet, mint weboldalukon is láthattuk.
Azt állítja, hogy a bérezési és juttatási csomagjaik révén munkatársaik részmunkaidőben is olyan jövedelemben részesülnek, mint máshol 40 órában, egyúttal több idejük marad családjukra, barátaikra.
Nem titkolták azt sem, hogy előfordul túlmunka. Arra hivatkoztak, hogy a kereskedelemben is jellemző szezonalitás kihat a munkaidőre. Idén például gyakoriak a hosszú hétvégék, és előtte megélénkül a forgalom, az ünnepnapokat megelőző időszakokban szintén, ilyenkor pedig több munkát várhatnak el a dolgozóktól, mint amennyiben megállapodtak. De ebben sincs semmi szabálytalan. Náluk is munkaidőkeretet alkalmaznak, ezt és a túlórák elszámolását a Munka Törvénykönyvének szabályai szerint végzik.
Arra egyik cég sem reagált, jellemző-e náluk, hogy a részmunkaidősöket időnként berángassák a szerződöttnél rövidebb időre, vagy 1-2 óra után hazaküldjék, illetve hogy szorgalmazzák-e a pótlék helyetti szabadnapot.
