2018 áprilisában az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a KSH első becslése szerint. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján viszont a termelés mindössze 2,9 százalékkal emelkedett. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2018 áprilisában kettővel több munkanap volt, mint 2017 áprilisában, fűztét hozzá az adathoz magyarázatként a statisztikusok.
A termelés az év első négy hónapjában 3,8 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban az előző hónaphoz viszonyítva 0,2 százalékkal nőtt, míg márciusban 0,7 százalékos visszaesés volt.
- Az adatok ismertetésekor Paczári Miklósné, a KSH osztályvezetője elmondta: a feldolgozóipar csaknem valamennyi ágazatában nőtt a termelés. A három legjelentősebb ágazatból a járműgyártás és az élelmiszeripar termelése átlag körül bővült, az elektronikai ipar növekedése elmaradt az átlagos mértéktől.
- A kiigazítatlan adatok szerint legutóbb tavaly októberben volt ekkora az ipari termelés növekedése az előző év azonos időszakához képest, az azóta eltelt hónapokban kisebb bővülést mértek. Tavaly decemberben és idén márciusban a kiigazítatlan adatok alapján, a munkanaphatás miatt csökkent is a termelés.
- A munkanappal kiigazított adatokat nézve ugyanakkor az elmúlt 12 hónap mindegyikében nőtt a termelés, a legerőteljesebben, 8,1 százalékkal tavaly októberben, a legkisebb, 0,4 százalékos bővülést pedig júliusban mérték.
Az elemzők jobb eredményt vártak
Az ipari termelés áprilisi előzetes adatai az ipar termelési kapacitásainak csúcsra járatását jelzik, így a további növekedést az új beruházások belépése hozhat majd, amely egyben a feszítő munkaerő-hiányra is enyhítést hoz, vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH szerdai adatközlése után.
- Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy ítélte meg, hogy az áprilisi ipari termelés naptárhatástól megtisztított adata jelentősen elmarad a piaci várakozástól, így a keddi kiskereskedelmi adat után egy újabb csalódást keltő adatot közölt a KSH.
A nyers adat csaknem 8 százalékos növekedése impresszív, de ez csupán a kettővel több munkanapnak köszönhető. A nyers és az igazított adat közötti markáns eltérés is arra utal, hogy az ipar kapacitáskihasználtsága csúcsra van járatva.
Az idén hónapról hónapra megfigyelhető ugyan némi ingadozás az ipari növekedési adatokban, a termelés volumene gyakorlatilag január óta stabil, vagyis az iparvállalatok nem tudják már érdemben tovább emelni a kibocsátást. Az új kapacitások talán az év második felében hozhatnak némi változást. A beszerzésimenedzser-index és más bizalmi indikátorok is arra utalnak, hogy a jövőben felpöröghet az ipar, de most a kapacitáskorlátok egyértelműen fékezik a teljesítményt. Ezzel egyre inkább távolabb kerül, hogy sikerüljön megismételni a 2017-es közel 5 százalékos növekedést az ipari termelésben.
- A Takarékbank elemzője Suppan Gergely szerint is az ipari termelés áprilisi mutatói kissé elmaradnak a várakozásoktól, a kilátások azonban kedvezőek.
A következő hónapokban visszatérhet az erőteljesebb növekedés részben új autómodellek gyártása, új kapacitások üzembe helyezése miatt, részben pedig a tavalyi második félévi gyenge bázis hatására.
Az erőteljes belső kereslet miatt egyre nagyobb szerepet játszik az ipar belföldi értékesítése, amit az építőipari boom is támogat. A Takarékbank prognózisa szerint idén összességében 6,5 százalékosra gyorsulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 4,8 százalék után, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP növekedés idei gyorsulásához, amit az elemző 4,6 százalékosra vár.
Suppan Gergely a konjunktúramutatók alapján az ipari termelés akár szignifikánsan gyorsabb növekedését sem zárja ki, bár ezt a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek a technológiai és gépesítési beruházások.
- Nyeste Orsolya, szenior makrogazdasági elemző (Erste közlemény) is a vártnál lassabbnak értékeli a növekedést.
Mint írja, a növekedés a munkanaphatással igazított éves index mindössze 2,9 százalékos bővülést mutatott, ami gyorsulást mutatott ugyan a márciusi 1,9% után, az általuk várt 3,8%-tól azonban továbbra is elmaradt. Havi szinten enyhén, 0,2 százalékkal nőtt az ipari kibocsátás volumene. Összességében tehát a márciusi látványosabb megtorpanás után az év negyedik hónapjában valamelyest konszolidálódott a teljesítmény, ami azonban a vártnál lassabbnak bizonyult.
Véleményük szerint a márciusi és az áprilisi adatok összességében azt jelzik, hogy a rövid távú kilátások a korábban gondoltnál valamelyest bizonytalanabbá váltak a szektorban. A főbb exportpiacainkon az utóbbi hónapokban már lassulást mutattak a konjunktúraindexek, és a kereskedelmi háborúval kapcsolatos kockázatok sem segítik ezeknek a javulását. Ugyanakkor figyelembe véve a korábbi évek kapacitásbővítéseit a szektorban, nem számítanak az alapvetően pozitív trend megfordulására. Az ipari teljesítmény növekedése így 2018-ban is pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.
Kiemelt kép: MTI / Czeglédi Zsolt
