A legolcsóbb 95-ös benzint Szegeden, egy automata töltőállomásnál mérték, literenként 382 forintért. A legdrágábbat az M7-es autópálya mellett, Tárnoknál adták, itt 447 forintba került egy liter, legalábbis péntek dél körül – mondta lapunknak Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője.
Az üzemanyagot úgy árazzák, mint a marhalábszárat
Arra, hogy mekkora lehet az árkülönbség a kutaknál, nincs szabályozás, hiszen az üzemanyag nem hatósági, hanem szabadáras termék – adott magyarázatot lapunknak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Tehát például a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) sem fordulhatunk azzal, hogy egy nagyobb kúthálózat, mondjuk visszaélve erőfölényével, megkárosítaná a fogyasztókat a magasabb árral. Ez olyan lenne, mintha azt kifogásolnánk, hogy az egyik hipermarket üzlete drágábban adja a marhalábszárat, mint a sarki hentes – szemléltette a helyzetet a főtitkár.
A GVH is megerősítette fentieket, azt írták lapunknak, hogy az árkülönbség önmagában nem vezet jogsértésre még erőfölényes helyzetben lévő vállalkozás esetén sem. Az üzemanyag kiskereskedelemben, a töltőállomások számára és elhelyezkedésére figyelemmel gazdasági erőfölényes helyzet valószínűsíthetően nem mutatható ki – tették hozzá.
Grád szerint a benzinkutak közötti különbségek – a szabad verseny sajátosságain túl – az eltérő költségelemekkel (szállítási költség szintek, kút beruházás ráfordításai) is magyarázhatók. Az autópályák mellett általában drágább a benzin, hiszen az autópályakezelő extra feltételeket szab a kutak kialakítására, így a magasabb beruházási költséget a hálózatok beépítik az áraikba is. Ezt csak némileg mérsékelheti az az általános sajátosság, hogy ahol sok kút van egymás mellett, ott nagyobb a verseny, mondta Grád.
Rossz hír az autósoknak: drágul az olaj és erősödik a dollár
Bár a benzinforgalmazók saját vállalatstratégiai döntésük szerint alakítják áraikat, nagy mozgásterük nincs, hiszen a benzin egy piaci bázisáron alapul, amely nálunk a MOL nagykereskedelmi árát jelenti. A nemzeti olajtársaság a legnagyobb szereplő, ha ők emelnek vagy csökkentenek, a többiek is követik őket (a MOL árképzését a GVH is felügyeli). Ugyanakkor a MOL keze is kötve van, mivel a benzin árát döntően két elem befolyásolja: az olaj világpiaci ára, illetve a dollár-forint árfolyam. Jelenleg mindkettő emelkedik, az irányadó olajár 77 dollár körül ingadozik, a dollár is folyamatosan erősödik, 273 forint volt péntek dél körül.
A benzin árát az adótartalma – jövedéki adó és áfa – is nagyban befolyásolja. A 2016-ban elfogadott új jövedékiadó-törvény szerint, ha a Brent olaj hordónkénti világpiaci ára átlagban 50 dollár alá süllyed, a benzin és a petróleum esetében a jövedéki adó literenként 5, a gázolajé literenként 10 forinttal emelkedhet. Ha azonban 50 dollár fölé emelkedik a világpiaci ár, az adómértékek visszaállnak a korábbi szintre. Jelenleg is ez a helyzet, hiszen az olaj ára bőven 50 dollár felett jár. Az irányadó árat a NAV negyedévenként, a Platts Crude Oil Marketwire háromhónapos jegyzését alapul véve, bonyolult átlagszámítással határozza meg, ez most június 30-ig 66 dollár.
Ami a 27 százalékos világbajnok magas magyar áfát illeti: mivel ez a teljes – az olajárat és az összes rárakódó terhet, például finomítási, szállítási, tárolási költséget, és nem utolsósorban magát a jövedéki adót tartalmazó – nettó áron alapul, az állam mindenképpen jól jár az árváltozáson. Azaz egyik esetben a magasabb olajár, másik esetben a magasabb jövedéki adó miatt lehet magasabban “tartania” az üzemanyag árát.
A Trump-hatás
Az árakra csekély a befolyása annak, hogy a nagyjából 2000 hazai töltőállomás száma, kis túlzással havonta változik. Sok új kút nyílik, ilyenkor akcióznak egy ideig, majd beállítják az árszintet, az adott környéknek megfelelően. (Ugyanakkor sok kút meg is szűnik, vagy tulajdonosváltás miatt éppen szünetelteti tevékenységét, a kutak üzemeltetése igen változékony piac.) Nagyjából 1000 egység tartozik a nagyobb kúthálózatokhoz, a többi az úgynevezett fehér kút, amelyet vagy magánszemélyek vagy 10 egységnél többet üzemeltető egyéb hálózatok tartanak fenn. Utóbbira példa az Auchan, Tesco, Avia automata töltői.
A hazai árakra – az országhatáron kívül – természetesen a nemzetközi piac gyakorolja a legnagyobb hatást. A nemzetközi piacokra pedig erősen hat a nemzetközi politika, és ez persze fordítva is igaz, az olajpiac is befolyásolja a világpolitikát.
Minderre jó példa az olajpiacra frissen visszatérő Irán, amelyet Donald Trump amerikai elnök – részben szaúdi és izraeli nyomásra – ismét gazdasági szankciókkal sújtott az atomalku állítólagos megsértése miatt. A szankciók miatt napi 400-500 ezer hordóval csökkenne a kínálat, így erőteljes globális kereslet mellett hiány fenyegeti a piacot, a dollár további erősödése mellett. Ezzel kapcsolatban a legérdekesebb fejlemény az, hogy az amerikai szankciókkal egyet nem értő Európai Unió azt fontolgatja, hogy az iráni olaj vonatkozásában a dollár alapú elszámolást felváltják euró-alapú elszámolásra. Az európai vállalatok ugyanis az elmúlt két évben valóságos rohamot indítottak a 80 milliós Iránban, amely új olajbeszerzési forrást jelentene Európát.
Kiemelt képünk illusztráció Fotó: Balázs Attila / MTI
