Hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából készült, a Népszava birtokába került nem nyilvános, 2017 júniusi jelentésből.
A lap szerint a hiány-szakképesítések támogatására 2010-ben hozták létre a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám az eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.
A jelentésben az áll, hogy a lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten.
A Népszava cikke szerint legutóbb tizenegy éve volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban. Miközben Magyarország egyre távolodik a kitűzött céltól, miszerint 2020-ra 10 százalék alá csökkentenék a korai iskolaelhagyók arányát, a tagországok összesített átlaga folyamatosan javul.
Problémát okoz továbbá, hogy a pedagógusok száma drasztikusan csökken és hogy elöregednek a tanárok.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a cikkre reagálva az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz:
Azon túl, hogy a cikkükben egy olyan, tavalyi évi „jelentésről” írnak, amelyet az mfor.hu már 2017. júniusában feldolgozott, írásukban azt sem veszik figyelembe, hogy számos lépést tettünk a szakképzés fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése és az oktatás minőségének javítása érdekében. Felhívjuk figyelmüket továbbá arra az alapvető tényre is, természetes, hogy a gazdaság egyes területeit – így például a munkaerőpiacot és a szakképzést – érintő kihívások mielőbbi és hatékony megoldása érdekében a tárca belső munkaanyagokat, elemzéseket készít, ezeket azonban félrevezető titkos kormányjelentésnek titulálni. A kormány szakképzési intézkedései érdemben léptek fel a munkaerőhiány, illetve a lemorzsolódás csökkentéséért. Tavaly decemberben az Országgyűlés elfogadta a szakképzés és a felnőttképzéshez kapcsolódó törvénymódosítást. A kormány célja továbbra is az, hogy jobban érvényesüljenek a gazdaság igényei, ennek érdekében a szakgimnáziumi képzés rugalmasabbá válik, a megnövekedő választási lehetőségek vonzóbbá teszik a szakgimnáziumokat. A törvénymódosításnak köszönhetően bővülnek a gazdaság és az iskolák közötti szoros kapcsolatot jelentő duális gyakorlati képzés lehetőségei is. Olyan új programok kidolgozása is megkezdődött, amelyek tovább szélesítik a hátrányos helyzetű tanulók szakképesítéshez jutásának lehetőségeit. Az Ágazati Készségtanácsok rendszerének kialakítása közvetlen lehetőséget teremt a jövőben a gazdaság szereplői számára arra, hogy bekapcsolódjanak a szakmai tartalomfejlesztésbe. Így a korábbiaknál gyorsabban és célzottabban tudnak majd beépülni a munka világából érkező szakmai elvárások a képzések tematikájába.
Kiemelt kép: MTI/Mészáros János
