Az egykori, Jászai Gellért-féle SCD-csoportban, később, a milliárdos csalásgyanúba keveredett ESZOSZ szociális szövetkezetben is aktív Wrábel Zoltán Zsolt az ingatlanos-vendéglátós bizniszben tűnt fel legújabban. Bástya Pince Étterem Kft. néven új céget alapított saját vállalkozásán, a Corvus Capital Kft.-n keresztül. Rövid időn belül ez már a második új cége, októberben a Váci út 188. Irodaház Ingatlanforgalmazó Zrt.-t jegyeztette be.
Kérdésünkre, hogy a Bástya Pince alapítása összefügg-e Belváros-Lipótváros utolsó beépítetlen telkével, a nemrég eladott Bástya utca 1-11. alatti ingatlannal, nem reagált.
Ezek közül a BP Property Delta portfóliójába került a több mint 1700 négyzetméteres Bástya utcai ingatlan, amelyet az önkormányzat legértékesebb üres telkeként tartottak számon akkoriban. A területet az V. kerületi önkormányzat 2008-ban, még Rogán Antal polgármestersége idején adta el az SCD-nek. A 400 milliós szerződésnél Wrábel SCD-s színekben kötött nagyobb üzletet is Rogánnal: ő képviselte a BP Property Béta Kft. – Balatontourist Zrt. konzorciumát, amelyik 1,44 milliárd forintos nyertes ajánlatot tett a 2,5 hektáros Hárshegyi út 1. szám alatti, a lipótvárosi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra. Az SCD ugyanis nemcsak a Balaton környékén tervezett 100 milliárd forintos idegenforgalmi fejlesztéseket, Budapesten is nagyszabású ingatlanfelvásárlásba és beruházásokba kezdett, s mint a konzorcium felállása mutatja, nem teljesen függetlenül egymástól.
A fővárosi fejlesztések közül az Akadémia Park el is készült (ide tette át most a székhelyét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő), a fejlesztések zöme azonban befulladt, így a BP Property Delta felszámolásával együtt a Bástya-projekt is bebukott. Némi botrány és hosszan tartó pereskedés után októberben jutott odáig a dolog, hogy az ingatlanra nyertes ajánlatot tett a jordániai származású szállodaguru, Mazen Al Ramahi.
A Bástya utcai telken az eladás pillanatában beépítési korlát volt, a kerületi szabályozás mélygarázson kívül nem sok mindenre ad lehetőséget, leginkább a föld alatti építkezésre. Az SCD-nek ennél nagyobb fejlesztési tervei voltak annak idején a belvárosi telken.
Wrábel az SCD bedőlése után kisebb cégekben tűnt fel, így a 2009-ben alapított KMDC Invest Ingatlanfejlesztő Kft.-ben, a szálláshelyszolgáltató GM United Kft.-ben, és egy fogfehérítéssel foglalkozó vállalkozásban, a Smile Partner Kft.-ben. Beszállt 2013-ban a Jászapátiban bejegyzett Biomass Hungary Kft.-be, amelynek a profilja kapcsolódott az ESZOSZ-hoz (Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet), az Átlátszó oknyomozó portálnak legalábbis azt válaszolta, létezett olyan terv, hogy a szövetkezet által gyűjtött zöldhulladék egy részét a Biomass dolgozza majd fel.
2,9 milliárd forint uniós forrást nyertek el egy projektre, amelyben halmozottan hátrányos helyzetű, korábban tartós munkanélküli foglalkoztatottakkal állami erdőket tisztíttattak ki, a zöldhulladékot pedig feldolgozták és értékesítették. Ám a dolgozók egy idő után nem kaptak pénzt és az ügyben milliárdos csalás gyanúja vetődött fel. Az Átlátszó tényfeltáró portál cikke Lázár János kancelláriaminiszterhez, oligarchákhoz és a belvárosi ingatlanmutyihoz vezető szálakat tárt fel akkoriban.
