A társaság adóigazgatója, H. Nagy Dániel az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra reagált, hogy a nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek a szociális hozzájárulási adó csökkentésére – 22-ről 19,5 százalékra – vonatkozó indítványt. (A szociális hozzájárulási adót korábban munkáltatói nyugdíjjáruléknak hívták, ezért emlegetik járulékként is még.)
A szakértő hangsúlyozta: a foglalkoztatással járó közterhek magas szintje miatt a munkáltatók teljes bérköltsége a kelet-közép-európai régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. Magyarországon az úgynevezett adóék – a bérköltség adó- és járuléktartalma – még régiós összehasonlításban is kifejezetten magas, így indokolt a munkáltatói terhek további csökkentése.
Hozzátette, a tényleges bérteher számításakor továbbra sem szabad elfeledkezni az ugyancsak a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásról. Felmerült a munkavállókat terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék mérséklése vagy teljes eltörlése is, ami további, érdemi elmozdulást jelentene az élőmunka terheinek csökkentése terén, és pozitívan hatna a munkavállalók bérhelyzetére.
H. Nagy Dániel kommentárjában felidézte, a járulékmérséklési folyamat 2017. január 1-jén kezdődött, amikor a foglalkoztatókat terhelő közteher mértékét 27-ről 22 százalékra csökkentette a kormány.
Egy másik, szintén 2016 decemberében törvénybe iktatott módosítás 2018. január 1-jén lépne hatályba, és további, 22-ről 20 százalékra történő járulékcsökkentést irányzott elő. Ehelyett a múlt héten az Országgyűlésnek benyújtott javaslat 2018 januárjától még nagyobb mértékben, 19,5 százalékra csökkentené a vállalkozások szociális hozzájárulásiadó-kötelezettségét, és ezzel az őket terhelő bérköltséget.
A szakértő jelezte: a javaslat hátterében az a vállalás áll, amelyet a kormányzat tavaly novemberben tett az érdekképviseleteknek. Ennek lényege, hogy a szociális hozzájárulási adó további 0,5 százalékpontos csökkentése akkor várható 2018-tól, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset. A törvénymódosítás benyújtásából arra lehet következtetni, hogy ez a feltétel a kormány szerint idén teljesülni fog – fejtette ki kommentárjában a Mazars adóigazgatója.
