Bulinegyedes cikksorozatunk újabb részében összeszedtük, mi az, amit tudhatunk Belső-Erzsébetváros bevételeiről és kiadásairól. Az önkormányzat kedden dönt a környék sorsáról, marad az eddigi rendszer, és a hajnalig tartó buli, vagy engednek a lakók radikálisabb követeléseinek, és kiszednek egy fontos mellékletet a VII. kerületben érvényben lévő csendrendeletből, ami gyakorlatilag ellehetetlenítené a vendéglátóhelyeket.
Ahhoz képest, hogy a 2013-ban a Rogán Antal-féle romkocsmaadó bevezetésénél százmilliókról beszéltek, messze nem sikerült teljesíteni a célokat. A felügyeleti díj arra volna hivatott, hogy levegye az önkormányzat válláról a bulinegyed okozta szemét problémáját. A szórakozóhelyek által befizetett összeget a kereskedelmi törvény alapján az önkormányzat kizárólag az éjfél után nyitva tartó üzletek által közvetlenül vagy közvetve keletkezett köztisztasági és közbiztonsági feladatokra költheti.
Az összeget a befogadóképesség alapján határozzák meg, 20/fő/nap értékben, de ez nem haladhatja meg a hely éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5 százalékát. Úgy tudjuk, hogy a Szimpla milliós nagyságrendet fizet, de ez messze nem elég semmire. 100 millió forint helyett tavaly alig 11 milliót sikerült beszedni a szórakozóhelyektől, és idén sem számítanak többre. Hallottunk olyat, hogy bemondásos alapon működik a rendszer, de ennek ellentmond, hogy a Kőleves és a Mika üzemeltetője, Elek Imola szerint erre nincs lehetőség, náluk az iparűzési adó bizonyos százalékához ragaszkodik az önkormányzat, amit be is hajt. Megkérdeztük a VII. kerületi önkormányzat sajtóosztályát, hogy mi alapján számolják ki, hogy a szórakozóhelyeknek mennyit kell fizetniük, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Mint korábban már megírtuk, kikértük az önkormányzattól, hogy pontosan mennyit sikerült a négy éve Rogán Antal javaslatára bevezetett kocsmaadóból beszedniük Erzsébetvárosban. A válaszból nem derült ki, hogy hány hely fizet éjfél után Belső-Erzsébetvárosban, az viszont világosan látszik a kapott táblázatból, hogy nem sikerült hozni a várt számokat a kerületben.
2015-ben 6 millió 913 ezer folyt be, 2016-ban kevesebb mint 11 millió, és az utolsó negyedév adatai alapján ez idén sem lesz sokkal több, 2017. július 31-ig 7 millió 114 ezer forintot fizettek be a helyek.
2015-ben a kerület majdnem 240 milliót költött az egész hetes kézi és gépi takarításra, 2016-ban pedig már több mint 291 millió forintot. Az önkormányzat a felügyeleti díj bevezetését követő években még optimista volt, 2015-ban és 2016-ban is 50-50 millióra számított a kocsmaadóból, de az eredményeket látva ahelyett, hogy változtattak volna a beszedés rendszerén, inkább jóval kevesebb bevétellel számolnak. 2017-ben csak 10 milliós felügyeleti díjjal kalkulálnak a költségvetésben.
A takarításon felül a felügyeleti díjat a közbiztonsági kiadásokra is lehet fordítani, ami szintén több tízmilliós tételt jelent az önkormányzatnak. A bulinegyed egyre népszerűbb, idén soha nem látott tömeg érkezett Belső-Erzsébetvárosba a nyáron, ám a költségvetés szerint ugyanúgy csupán 27 millió forintot szánnak erre a feladatra, mint az elmúlt években. Ez viszont szinte biztos, hogy kevés lesz, hiszen májusban az önkormányzat a Valton-Sec Kft.-t is megbízta, hogy hétvégi járőrszolgálattal segítsék a rendőrség munkáját. Közel 22 millió forintra szerződtek, hogy szeptember 17-ig valamennyire normalizálják a bulinegyed állapotait, intézzék a zajkommandót, és kiemeljék azokat, akik túlzásba viszik a bulizást. A nyár közepéig a kerület 6 és fél milliót költött járőrszolgálati költségekre, de azt nem tudjuk, hogy ebben már a valtonosok bére is benne van-e.
Ezeken túl Vattamány Zsolt a kerületi tévének adott interjújába kapaszkodhatunk még a bevételeket illetően, ő hangsúlyozta, hogy az önkormányzat annyit kap közvetlenül a szálláshelyek után befizetett adó egy részéből, ami a takarításra sem elég.
A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont kiszámolta, hogy a VII. kerületi székhelyű adózók, akik szállást biztosítanak vagy a vendéglátóhelyet üzemeltetnek
a legfontosabb adónemekben és idegenforgalmi adó formájában.
De ez csak az adóból befolyt összeg, korábban a KSH-nál (Központi Statisztikai Hivatal) kérdeztünk rá, hogy mennyit hagynak nálunk a brit turisták.
Ezen kívül 10-12 ezer embert foglalkoztat a bulinegyed, és amellett sem mehetünk el, hogy az ingatlanárak is a duplájára nőttek a kerületben. 2012-től 2017-ig csak az V. kerületben drágultak nagyobb mértékben az eladó lakások Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjének adatai alapján. Ott 129 százalékos volt a drágulás, míg a VII. kerületben 126 százalékkal nőttek az árak az elmúlt 5 évben.
Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy 2014-ben következett be az áttörés, nem sokkal azután, hogy az üzlethelyiségek tekintetében megtelt Belső-Erzsébetváros. Addig a bulinegyed ingatlanárai a fővárosi átlag alatt maradtak, ezt követően viszont már a budapesti átlag fölött lehetett lakást eladni vagy kiadni a környéken.
Az árak kúsznak felfelé, nem véletlen, hogy egyre többször lehet hallani, hogy a VIII. kerület veszi majd lassan át a mulatónegyed szerepét. Ott még emberi árakon lehet bérelni, a vendéglátóhelyeknek is jobban megérheti üzletet nyitni. Annyi a különbség, hogy a VIII. kerület szigorúbban veszi a csendrendeletet.
De ez még nem zárja ki, hogy pár éven belül hasonló problémák miatt foglalkozunk majd a kerülettel. Külföldön gyakori, hogy a felkapott negyedek sűrűbben vándorolnak. Belső-Erzsébetvárosról se hittük volna a 2000-es évek elején, hogy Európa egyik első számú buliközpontja lesz.
A bulinegyed problémáival és megoldásaival foglalkozó cikksorozatunk első részében Belső-Erzsébetváros történetével foglalkoztunk, a másodikban megkérdeztük a lakók véleményét, majd megkerestük azokat a vendéglátósokat, akik igyekeznek megegyezni a kerülettel. Legközelebb azt vizsgáljuk meg, hogy milyen jogi akadályok állhatnak a lakók követeléseivel szemben, tehet-e bármit az önkormányzat, vagy feljebbről kell várni a választ.
