Több, uniós pénzből megvalósult magyar projekt is előkerült az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) szeptember 4-i ülésén. A témafelvetés apropóját az adta, hogy a CONT tényfeltáró küldöttsége szeptember 18. és 20. között Magyarországra látogat.
Amellett, hogy találkozni fognak civil szervezetek vagy éppen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselőivel, Polt Péter legfőbb ügyésszel és a magyar kormány tagjaival is, céljuk elsősorban az, hogy megnézzék, jól költötték-e el például a 4-es metróra és a felcsúti kisvasútra a brüsszeli pénzeket. Ezt a Fidesz a jelek szerint nagyon nem veszi jónéven, konkrétan politikai támadást sejt a háttérben.
Bár az ülésen diszkréten úgy fogalmaztak, hogy a programban egy „Budapest-közeli vasúti beruházás” megtekintése szerepel, rögtön kiderült, pontosan miről is van szó, ugyanis a CONT elnöke, Inge Gräßle előszedett egy levelet, amelyet a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János írt a költségvetési bizottságnak. Egy részletet fel is olvastak belőle az ülésen:
Különösen felháborítónak tartom, és kategorikusan el is utasítom, hogy a több ezer társfinanszírozásból történetesen azt a projektet vizsgálják, amelyet a magyar miniszterelnök szülőfalujában valósítottak meg.
Lázár levele szerint a kisvasutat a közelmúltban a magyar ellenzéki pártok miatt számos bírálat érte. Bezzeg, írta Lázár, azokban a projektekben, amelyek ellenzéki politikusok által vezetett településeken valósultak meg, nem indult vizsgálat.
Gräßle kategorikusan elutasította azt a feltételezést, hogy politikai indíttatású lenne a vizsgálat, pláne, hogy bevallása szerint sem ő, sem a titkárság nem foglalkozik olyan behatóan a magyar politikával, hogy ilyen részleteket tudjon. Ők olyan projekteket vizsgálnak meg, ahol láthatóan probléma van.
Nem hagyjuk, hogy a magyar kormány döntse el, hogy mit nézzünk meg.
Eleve abból indulnak ki, hogy a mindenkori kormányok együttműködnek velük és segítik őket a látogatásuk során. Az egyik bizottsági tag ezt követően meg is jegyezte, hogy a magyar kormány a 4-es metróval kapcsolatos OLAF-jelentés állításait sosem kritizálta, mindössze a pénzügyi kompenzációval kapcsolatban vannak ellentétek.
Szerencsétlen kis falu
A bizottság ülésén részt vett a fideszes Deutsch Tamás is, akit láthatóan nem győzött meg Inge Gräßle magyarázata, mert azt mondta: sem szakmai, sem közéleti, sem politikai szempontból nem kifogástalan az út előkészítése. A fideszes EP-képviselő ezt követően három pontba foglalta össze, hogy szerinte – és a kormány szerint – hogyan támadja Brüsszel Budapestet.
Egyrészt „politikailag furcsa”, hogy 2004 és 2010 között, az MSZP-kormányok idején a CONT egy alkalommal sem látogatott Magyarországra, hogy ellenőrizze az uniós projekteket. Ezzel szemben 2010 óta, „amióta polgári kormány van”, ez lesz a második látogatás.
Másrészt: Deutsch szerint miközben az EU az egyes vizsgálatok lefolytatásakor más országokban figyelembe veszik az aktuális belpolitikai folyamatokat, például Nagy-Britanniában a brexitet, Németországban az ősszel esedékes választásokat, Magyarország esetében nem számít, hogy hat hónap múlva választások lesznek, és a vizsgálat befolyásolhatja a politikai hangulatot.
Harmadrészt őt nem győzték meg arról, hogy politikailag elfogulatlan lenne a látogatás. Deutsch közölte, hogy a kormány a levélben arra utalt, hogy
a sokezer kisprojekt egyike egy turisztikai célú beruházás, aminek az egyik állomása az a falu, ahol egyébként születésétől kisiskolás koráig a miniszterelnök élt. Ez a bűne ennek a szerencsétlen kis falunak.
Sőt, Deutsch szerint, ha annyi probléma van a 600 millió forint uniós támogatásból megépült felcsúti kisvasúttal, akkor miért nem indított sem egy magyar hatóság, sem más uniós szerv vizsgálatot?
A vádaskodáson túl semmilyen megalapozott tény nincsen,
jelentette ki Deutsch. Éppen ezért azt javasolta, hogy vagy alaposabban készítsék elő az utat, vagy a küldöttség csak a jövő júniusban jöjjön Magyarországra, és így nem vetül fel a választásba való beavatkozás gyanúja.
Gräßle ezekre a felvetésekre úgy válaszolt:
A választás legalább 6 hónap múlva lesz. Fontosak vagyunk, de ennyire nem.
Hozzátette: azért nem voltak 2004 és 2010 között Magyarországon, mert senki nem javasolta a bizottságnak. Ezen kívül más országokban, például Olaszországban vagy Görögországban 4-5 alkalommal voltak, tehát valakinek van joga panaszkodni a sűrű látogatások miatt, akkor ők azok. A CONT-elnök szerint a magyar kormány eljárása „lehetetlen” és a munkájukat nem az egyes országok belpolitikája vagy politikusai befolyásolják.
Nincsenek politikai szándékaink. (…) A munkánkat végezzük, csak az adófizetőknek tartozunk elszámolással.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője – aki az esetre Facebook-oldalán felhívta a figyelmet – a 24.hu-nak nyilatkozva azt mondta: a költségvetési ellenőrzési bizottság látogatása teljesen normális és bevett gyakorlat, az ehhez hasonló ellenőrzésektől csak az fél, akinek takargatnivalója van.
Orbánék gerinctelenül lerabolták az uniós forrásokat, szinte minden eurocentet a rokonok vagy narancsos üzlettársak kaptak meg. Ezen nincs mit szépíteni. Ezt az EU és a Fidesz pártcsaládjának képviselői, a néppárti politikusok is pontosan tudják és látják. Az pedig, hogy Deutsch Tamás fideszes képviselő megpróbálta a választások utánra tolni az ellenőrző látogatás időpontját, több mint önleleplező
– mondta Ujhelyi, aki szerint a Fidesz épp azért akar kimaradni és lemaradni a szorosabb európai együttműködésből (például az uniós költések ügyében eljáró Európai Ügyészségből), mert nem akarja, hogy „zavarják őket lopás közben.” Szerinte szánalmas, hogy a Fidesz minden olyan kritikára, amely a korrupt rendszerét érinti, vagy migránsozással, vagy sorosozással, de minimum „politikai kettős mércével” válaszol, miközben elég lenne tisztességesnek lenniük és a kritika is elmaradna.
(Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)