Bár hivatalosan már 2017. július 14-én, egy munkacsoport megalapításával elindult az a projekt, amelynek révén 2019 végétől Szerbia felől napi 8 milliárd köbméter földgáz érkezne Oroszországból, a vonatkozó hatástanulmányt mégis csak 2017 utolsó negyedévében fogják elkészíteni. Csakhogy a munkacsoportnak addigra már egyes döntéseket meg kell hoznia az új útvonalról, amelynek a végpontja Ausztriában lenne.
Legalábbis ez szerepel abban a road mapben, vagyis megvalósíthatósági tervezetben, amelyet az LMP kért ki közérdekűadat-igénylés formájában, és amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mellett Alekszej Miller, a Gazprom vezetője, valamint Csiba Péter, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója írt alá. A 24.hu-hoz eljutott tervből kiderül, hogy a projektet felügyelő munkacsoportot a magyar külügyminisztérium, a Gazprom, az MVM és a Déli Áramlat Magyarország Zrt. képviselői alakították meg. A road map szerint a munkacsoport képviselői havonta legalább egyszer egyeztetni fognak, például ez év végéig döntenek a gázvezeték útvonaláról és elfogadják a részletes munkatervet is.
2017 októberében határozzák meg, hogy pontosan mekkora költségei lesznek az új útvonalnak és ekkor fogadják el az üzleti modellt is. Végleges döntést a megvalósításról – amennyiben ez szükséges – 2017. negyedik negyedévében hoz a kivitelezést felügyelő projektcég, és akkor írják ki a közbeszerzést a kivitelezésre. Amennyiben minden rendben lezajlik, 2018 vége felé megszerzik a szükséges engedélyeket, és egy év múlva fejeződik be a kivitelezés.
Nem adták könnyen
2017. július 5-én a magyar külügyminiszter és a Gazprom képviselője Moszkvában tárgyalt arról, hogy 2019 végétől Szerbia felől is érkezhet gáz Magyarországra, majd az is kiderült, hogy a tárgyalásokon abban is megegyezett a két fél, hogy a Gazprom augusztustól Magyarországon is tárol gázt. Ennél több azonban nem került nyilvánosságra a megbeszélésekről.
Az LMP közérdekűadat-igénylésére arra hivatkozva tagadta meg a válaszadást a külügyminisztérium, hogy nem kötöttek megállapodást, vagyis nem keletkezett közérdekű adat. Ugyan a Gazprom és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. között létrejött egy nemzetközi szerződésnek nem minősülő magánjogi szerződés – írta akkor a tárca –, de az nincs náluk, és így nem is adhatják ki. Később Szijjártóék már azt mondták, hogy döntés-előkészítő anyagról van szó, azt pedig nem lehet nyilvánossá tenni, ám nem indokolták meg alaposan az elutasítást. Az ellenzéki párt ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását kérte, feltehetően ez vezetett eredményre.
(Kép: Gazprom)
