Orbánék a maguk újraválasztására használják az uniós támogatásokat

A Policy Agenda megvizsgálta, hogyan változott 2004-től kezdve az EU-s források mértéke, és mennyire látszik a választások előtti túlzott költekezés.

A fő megállapítás az, hogy 2010-től az Orbán-kormányok a választásokhoz közeledve erősen túlköltekeznek, azaz jelentősen több előleget fizetnek az uniós források kedvezményezettjeinek, mint korábban. 

A kormány bőkezűen előlegeket fizet ki a támogatottaknak, azok valóban előbb jutnak pénzhez, és nem kell meghitelezniük azt a beruházást, amelyet megnyertek. Ugyanakkor a beruházást nem hajtják végre előbb, hiszen az a támogatási megállapodástól függ. Az egésznek a terhét végül is nem kis mértékben az adófizetők állják, és tulajdonképpen az oktatás, egészségügy elől szívják el ezt a forrást.

További megállapítások:

• 2004-től 2017 júliusáig az európai uniós fejlesztési forrásokra nagyjából 10 ezer milliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe. Ez éves átlagban 750 milliárd forintot jelent.
• 2004-től kezdve a magyar állam 16 600 milliárd forintot fizetett ki (részben előlegként) olyan programokra, amelyeket részben az Európai Unió finanszírozott. Ez az jelenti, hogy éves átlagban 1256 milliárd forint kiadást jelentenek ezek a fejlesztési programok. Azaz 67 százalékkal többet költött eddig az állam ezekre a programokra, mint amit az Európai Bizottság kifizetett.
• Míg a költségvetésnek 2010-ig éves átlagban 151 milliárd forintot kellett hozzátenni az Európai Bizottságtól érkező pénzekhez, addig 2011-2017 között ez 800 milliárd forintra emelkedett.
• Az adatok azt mutatják, hogy 2016-ban és 2015-ben is mintegy 1500 milliárd forint körüli többletigény jelentkezett.
• Az állam 2010-ig mindössze 39 százalékkal többet költött, mint amit az Európai Uniótól kapott, addig ez a szám az Orbán-kormány alatt 77 százalékra ment fel. Így tehát minden 100 forintot, amit az Európai Unió a megállapodás alapján küldött, azt az Orbán-kormány 77 forinttal egészítette ki.

A Policy Agenda szerint a magyar kormány ténylegesen úgy tesz, mintha a 2018-as választási győzelme azon múlna, hogy minél több pénzt öntsön a gazdaságba. Mindezt azon az áron is, hogy ennek ellentételezéséhez, azaz az Európai Uniótól kapott támogatásokhoz csak késve jut hozzá. Ez azonban nagyon jelentős forrásokat szív el más intézményrendszerektől.

Összefoglalva: ha nem ilyen ütemű lenne a pénzek költése, és az jobban igazodna az Európai Unióval kötött pénzügyi tervhez, akkor több száz milliárd forint elkölthető forrás keletkezne évente a költségvetésben.

A magyarok az egyik legszegényebbek Európában

Újabb magyar siker: életszínvonalban az utolsó öt uniós ország közé verekedtük le magunkat.