Gazdaság

Több tízezer eurós kárt okoztak a magyar kamionosnak Szlovéniában

A lerobbant kamiont 350 ezer forintért vontatták el, úgy hogy azt nem kérték, azután nem engedték el a járművet, amíg az átutalás be nem érkezett. A kamionos cégnek hatalmas kárt okoztak. Ha a fuvarozók által ismert konzuli tájékoztatóját nézzük: ez túlkapás. Ha a szlovén szabályokat: az ügy rendben lehetett. Ez ott bárkivel előfordulhat, akár személyautóssal is.

Hétfő este kaptunk levelet az Extra Light Fleet Trans kamionos cég felháborodott és elkeseredett vezetőjétől, Hanó Ferenctől. Leírta, mekkora bajba került az egyik meghibásodott járművük Szlovéniában vasárnap. Amikor a sofőr az autópályán haladva észlelte, hogy gond van, kiállt egy SOS-parkolóba, beszólt a központba, ahonnan meg is rendelték a mentést, a javítást. Szerencsére nem volt nagy hiba, csak az ékszíj szakadt el. Már úton volt Nagykanizsáról a szerviz, amikor az autópálya-felügyeletre hivatkozva megjelent egy vontató, és elhúzta a kamiont. Hiába mondta a sofőr, hogy úton a mentés, és nem kérik a vontatást. Amin meglepődött a kamionos, hogy nem a legközelebbi parkolóba húzták el, hanem annál jóval messzebb, a vontatócég telephelyére. Márpedig a sofőr és a cég is úgy tudta, hogy uniós szabály szerint ilyen esetben a legközelebbi parkolót kell célba venni.

A vontatócég megbontotta a kamion hajtását (kivették a kardántengelyt). Ez mint megtudtuk, szükséges lépés, különben milliós kár is keletkezhet a  vontatott járműben. Csakhogy miután megérkeztek a telephelyre, az alkatrészt nem adták vissza, mégpedig azért nem, hogy a jármű addig ne tudjon elmenni, amíg a vontatás díját, 1120 eurót (csaknem 350 ezer forintot) ki nem fizeti a cég. S bár a cégvezető sokallta az összeget, úgy döntött, átutalja. Hiszen az, hogy ha a több százezer eurós rakományú kamion vesztegel, nem érkezik meg időre, és nem tudja teljesíteni a többi megrendelt fuvart sem, jelentős, több tízezer eurós kárt okoz a cégnek. És nem csak nekik, hanem a megrendelőknek is. Az eset miatt például a szállítmányt váró gyárnak le kellett állnia – mondta el Hanó Ferenc a 24.hu-nak.

Az összegről nagy könyörgésre hétfő délután kapott proforma számlát, amit azonnal el is utalt. Elküldte az igazolást, amire válaszul megkapta a végleges számlát, azzal a megjegyzéssel, hogy teljesített az összeg. Azt hitte, minden rendben lesz. Ám a kamiont továbbra sem engedték ki a telephelyről (a hiányzó alkatrésszel zálogban tartották), mondván, amíg a pénz ténylegesen nem érkezik be, addig nem mehet tovább. Jelezték azt is, hogy a sofőr mehet, ha akar. Csakhogy kamionoséknál alapvető szabály, hogy a rakott járművet nem hagyhatják őrizetlenül.

A cégvezető pedig hiába ágált, hogy egy magyar állampolgárt, és egy nagy értékű eszközt is korlátoznak a szabad mozgásban, ettől nem tágított a szlovén cég. Megfordult a fejében, hogy elindulnak „kimenteni” a járművet és a sofőrt, de végül erről letett, mert nem akart nagyobb konfliktusba keveredni, szabályt szegni. Felhívta viszont Magyarország Szlovéniai Főkonzulátusát. Elmondása szerint onnan nem kapott érdemi segítséget. Csak annyit mondtak neki, hogy sajnos ilyen a rendszer, nem egyedi az eset.

Több szálon is próbáltuk kibogozni, hogy végül is szabályosan járt-e el a szlovén vontatócég, vagy sem.

A külügy tévedésben

Kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, de kiderült, hogy ők teljes tévedésben vannak: úgy tudták, a szlovén cég szervizelte a kamiont, ezért kért díjat. A külügy szerint a konzul közvetített (a kamionos cég vezetője szerint ez enyhe túlzás), de addig ő sem tudott semmit elérni, amíg a pénz be nem érkezett. A minisztérium azt is írta, hogy a fuvarvállalat vezetője saját maga egyeztette a kamion továbbhaladásának feltételeit a szervizzel (ami ugye nem szerviz, hanem vontatócég) és a szlovén hatóságokkal is. Hanó Ferenc szerint viszont az „egyeztetés” erős túlzás. Inkább csak próbáltak alkalmazkodni a helyzethez.

Az egyeztetésről annyit, hogy nem kérdezték meg tőlük, mikorra lesz kijavítva a kocsi, és hogy meg tudják-e oldani maguk az elvontatást. És azt sem közölték velük előre, mennyi lesz a költség, illetve hogy addig nem mehet el a kamion, amíg nem fizetnek. Ha ezt tudták volna, akkor bankkártyával elintézik, vagy a helyszínre küldtek volna készpénzt.

Az utalás végül szerdán reggel érkezett meg, amit a konzulnak is jelentett az autómentő cég. A konzul a külügy szerint úgy tudta, reggel el is engedték a kamiont. Hanó Ferenc szerint azonban ez csak dél körül történt meg, ami újabb kiesést jelentett nekik, mert már nem ért oda a szállítmány a címzetthez munkaidőben, így le sem tudták aznap pakolni. Vagyis összesen 4 nap késedelembe esett a fuvar érkeztetése.

A minisztérium levele végén még ezt írta:

Megjegyezzük, hogy tisztában vagyunk a szlovén autópályákon alkalmazott gyakorlattal, amely ellen több alkalommal, több formában tiltakozott ljubljanai nagykövetségünk.
Amennyiben a vontató nem a szlovén állami autópálya-kezelővel konkrét szerződésben álló cég volt, úgy fenn áll annak az esélye, hogy a cég kamionját a szlovén autópályákon koncessziós engedéllyel működő három magánvállalat egyike vontatta el.

De hogy milyen gyakorlat ellen tiltakoztak, azt nem közölték. Valamint azt sem, hogy szabályos volt-e a szlovén fél eljárása.

Fotó: Thinkstock

Nincs uniós szabály

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületét (MKFE)  is megkerestük. Nevükben Mohácsi Anikó, az AutóKözlekedés főszerkesztője adott a konkrét eset ismeretének hiányában általános tájékoztatást.

Kiderült, hogy Hanó Ferencék rosszul tudták, mert nincs uniós jogszabály a műszaki hibás gépjárművek elvontatásáról. A válaszban azt is hozzátették, hogy a szlovén jogszabályokat viszont nem ismerik.

Megírták továbbá, hogy Magyarországon a KRESZ rendelkezik a műszaki hibás járművekről. A magyar jogszabály szerint az elromlott járművet – lehetőség szerint – az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A leállósáv és az “SOS-parkoló” az úttest részét képzi. Baleset-megelőzési okokból az úttesten tartózkodó műszaki hibás gépjárműveket a lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani az úttestről.

Véleményük szerint az ehhez hasonló esetekben az áru átrakását nem tiltják meg, így az áruk szabad mozgásának alapelve nem sérül, illetve a gépkocsivezető sincs korlátozva, hiszen szabadon távozhat. Hozzátették: ilyen esetben a fuvarozó dolga és felelőssége az átrakás megszervezése.

Azt is írták, hogy a visszatartásról nemzeti szabályok rendelkeznek, a vonatkozó szlovén jogszabályokról azonban nem tudtak tájékoztatást adni.

Az átutalással kapcsolatban megjegyezték: nemzetközi vagy akár belföldi jogviszonyokban is gyakori, hogy az átutalást akkor tekintik teljesítettnek, mikor a címzett bankszámlájára megérkezik az átutalt összeg. Ennek oka, hogy az átutalást kezdeményező visszavonhatja átutalási kezdeményezését számlavezető bankjánál. Ilyen esetekben az szokás, hogy a megbízó bankjától egy visszavonhatatlan átutalási megbízási igazolást kérelmez (irrevocable), amiért általában a bank pluszköltséget számít fel, ezért ezt nem szokták preferálni az ügyfelek, illetve az sem biztos, hogy a kedvezményezett félnek ez elegendő biztosíték – tették hozzá.

Hanó Ferenc megkérdezte a bankot, és azt a tájékoztatást kapta, hogy az online indított tranzakciók visszavonhatatlanok abban a pillanatban, ahogy a státusza folyamatban lévőről teljesültre vált. 

Azt is megtudtuk az MKFE-től, hogy más országokban is szervizbe vontatják a lerobbant járművet, többek között forgalombiztonsági okokból. Ez függhet a jármű márkájától is, hiszen egyes márkák olyan szervizhálózatot tartanak fenn, amely az ügyféllel kötött szerződés alapján akár a helyszínre is kiküldi a szerelőit. Ilyen esetben elegendő a legközelebbi parkolóba vontatni a járművet, de ez csak egyedi szerződés alapján, ügyfél és márkaképviselet közötti megállapodás szerint történik, tehát nem általános gyakorlat.

A témával kapcsolatban végül a következőt fűzték hozzá levelükhöz:

Sajnálatos módon előfordulhatnak visszaélések, esetleges túlszámlázások mind belföldön, mind külföldön. Ezek elkerülése érdekében a rendelkezésre álló szabadidő függvényében érdemes lehet akár országonként begyűjteni, hogy az autópálya-kezelővel szerződésben álló társaságoknak mennyi a vontatási díja kilométerenként.

Szlovéniában a DARS az autópályakezelő, és a vele szerződésben álló autóklub az AMZS. Amennyiben a nevezett szolgáltatók alvállalkozónak adják ki a mentést, minden esetben a gépjárművükön megtalálható a logójuk. Akik sérelmezik a más szolgáltató magasabb díjait, panaszt tehetnek a DARS-nál illetve az AMZS-nél, a számla bemutatásával.

Műszaki hiba esetén az 1987-es telefonszámon lehet segítséget kérni az AMZS-től, ahol angolul és németül is beszélő kollégák fogadják a hívásokat.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének van Szlovéniában egy partnere, amely az egyesület tagjait (az Extra Light Fleet Trans nem tagja az MKFE-nek), illetve a lenti céggel szerződött ügyfeleket tudja segíteni a fentihez hasonló esetekben is.

Az AsistencA 4U elérhetőségeit is megadták, felhívva a figyelmet a magyar nyelvű szolgáltatásra:

Ügyvezető: Kepe Zsuzsi

Telefon: 00386 51 488 100

Fax: 00386 25 742 377

Weboldal: www.asistenca4u.si

Szabályos lehetett a szlovén eljárás

Azt, hogy milyen szabályok érvényesek Szlovéniában a hasonló esetekben, végül a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületétől (NiT Hungary) tudtuk meg.

A NiT megerősítette, hogy a közúti járműmentésre, azaz a sérült, meghibásodott jármű elszállítására vonatkozó egységes uniós szabályozás nincs, a tagállamok eltérő módon és eltérő mélységben rendelkeztek.

Mint írták, alapvető közlekedésbiztonsági érdek, hogy autópályán, gyorsforgalmi úton műszaki hibás jármű ne vesztegeljen, s mint az MKFE is jelezte, ilyen szempontból nincs különbség a forgalmi sáv, a leállósáv, vagy SOS-parkoló között. Az EU-ban általánosnak mondható, hogy az adott autópálya kezelője a legrövidebb időn belül eltávolíttatja az ilyen járműveket a veszélyes zónákból – nyomatékosította a Nit Hungary válaszában.

A konkrét ügyben konzultáltak az érintett magyar fuvarozóval, és a szlovén szabályozással kapcsolatban megkeresték szlovén társ-érdekképviseletüket, a Szlovén Kézműves Kamara (O.Z.S.) Szállítási Tagozatát is. A tőlük kapott szóbeli tájékoztatás szerint Szlovéniában a következő a szabály (a korábbi kaotikus állapotok felszámolása érdekében 2016 őszétől hatályos):

Ha a jármű üzembentartója 2 órán belül nem gondoskodik az üzemképtelen jármű elszállításáról, akkor a DARS-sal (a szlovén autópálya-kezelő), vagy az ő megbízásából az AMZS-vel (a helyi autóklub) szerződésben álló közúti járműmentő elszállítja a meghibásodott járművet. Szlovéniában a korábbi túlszámlázások okán van egy hivatalos szállítási tarifa, amelyet a DARS (AMZS) szerződött járműmentő partnere köteles betartani.

A konkrét ügyben tehát – amennyiben az a hatályos szlovén szabályok szerint történt – álláspontjuk szerint a jármű elszállítása nem kifogásolható.

Azt is közölték továbbá, hogy a magyar üzembentartótól beszerzett számla szerint alkalmazott tarifák (vontatás, kísérés díja, autópályadíj, stb.) megfeleltek a szlovén tarifatáblázatnak. Az, hogy a szállítást végző telephelyére vitték a járművet, a tájékoztatás szerint szintén megfelel a szlovén előírásoknak.

Viszont hozzátették, ennek némileg ellentmond a kormányzati portálon e témában közzétett tájékoztatás tartalma. Hanó Ferenc is erre a tájékoztatásra hivatkozott egyébként, amikor azt mondta, hogy szerinte nem volt jogszerű, hogy nem az első parkolóba, hanem a vontatócég telephelyére húzták el a kamiont.

A konzuli tájékoztatóban egész pontosan ez szerepel:

A szlovén autópályákon az utóbbi időszakban többször előfordult, hogy a műszaki hibás kamiont elvontató cég kirívó összeget kívánt elkérni a magyar kamionostól, majd a kamiont addig nem engedte útnak, amíg az összeget ki nem fizetik. Ennek elkerülésére fontos, hogy csak a szlovén autópályakezelő (DARS), illetve a vele szerződésben lévő szlovén autóklub (AMZS) által megbízott alvállalkozókra bízzuk a jármű elvontatását. Az ilyen alvállalkozók járművein minden esetben szerepel a DARS és az AMZS logója is. Műszaki hiba esetén általában a DARS (narancssárga) autója ér először a helyszínre, aki körbebójázza az autót és értesít egy hivatalos vontatót, aki elvontatja a járművet a sofőr által kért helyig (parkoló, szerviz). A hivatalos alvállalkozók tarifái nem lehetnek magasabbak az AMZS honlapján szereplő összegeknél, amelyekről ezen a linken lehet tájékozódni. Amennyiben magasabb a számla, úgy javasoljuk az itt szereplő árakra való hivatkozást. Utólag is van lehetőség panaszt tenni a DARS-nál vagy AMZS-nél a számla bemutatásával.

Mint Hanó Ferenc a 24.hu-nak elmondta, sofőrük nem kérte a vontatást, és nem kérdezték meg tőle, hogy hova húzzák el a járművet.

A Nit a szlovén érdekképviselet tájékoztatására hivatkozva azt is írta válaszában, hogy a jármű visszatartása sem volt jogszerűtlen.

A szállítócég a szabályozás szerint (a korábbi gyakori visszaélések miatt) a járművet visszatarthatja és kizárólag a szolgáltatás ellenértékének a számlára történő beérkezését követően adja ki a járművet, ugyanakkor lehetőséget biztosít a készpénzes fizetésre is. (Az utalási megbízás bemutatását a korábbi gyakori hamisítások miatt nem fogadják el.)

Fotó: Thinkstock

Fontos szempont kellene hogy legyen

Az eset kapcsán kitértek arra is, hogy a közúti járműmentés egész Európában az a fuvarozási szakmai részterület, ahol nagyon ritka a konszenzus és egyetértés a szolgáltató (járműmentő) és a szolgáltatás igénybe vevője (a műszaki hibás vagy karambolos jármű üzemben tartója) között. Meglátásuk szerint a szlovén szabályozás nyilvánvalóan a rendteremtést célozza a helyi közúti járműmentésben, amit üdvözlendőnek tartanak. Mint megjegyezték, Magyarországon is kívánatos lenne ez. 2011-ben egy munkabizottság létrehozásával és egy konkrét jogi szabályozásra tett javaslat kidolgozásával ők is tettek erre kísérletet. Ugyanakkor az egy fontos szempont kell hogy legyen a szabályrendszer kialakításakor, hogy a közlekedésbiztonsági érdekek érvényre jutása mellett a kényszerhelyzetben lévő fuvarozót ne érje méltánytalan hátrány, és az áruszállításhoz fűződő gazdasági érdek lehetőleg ne, vagy csak minimális mértékben sérüljön – szögezték le.

Arra, hogy a konkrét esetben ez a szempont miért nem érvényesült, a részletek pontos ismeretének hiányában nem tudtak reagálni. A szlovén szakmai szervezet tájékoztatása szerint számos esetben kommunikációs problémák állnak a nézeteltérések hátterében. E tekintetben – mivel az ipartestület kapcsolatban áll a szlovén kamara szállítási tagozatának munkatársával – a NiT Hungary támogatást, segítséget tud nyújtani tagjai részére, írták. Szerintük a magyar üzembentartó mérlegelheti, hogy az őt ért közvetlen vagy közvetett károk miatt él-e bármilyen jogérvényesítés lehetőségével.

Végezetül közölték a 24.hu-val, hogy hasonló esetekről nem kaptak fuvarozói jelzést, emiatt azonban nem zárták ki azt, hogy más fuvarozók a járműmentésre vonatkozó általános szlovén szabályok miatt nem kerülhettek hasonló helyzetbe.

Nem egyedi eset

Beszéltünk még a nagykanizsai szerviz vezetőjével (ő azt kérte, hogy a nevét ne írjuk le). Mint a férfi elmondta, mivel közel vannak a határhoz, gyakran mennek Szlovéniába mentésbe, így van tapasztalatuk bőven. Gerinctelennek nevezte az eljárást. Elmondása szerint ha egy kamion lerobban, akkor pár órán belül ott van egy vontatócég, amelyik elviszi a járművet egy magán telephelyre, ami nem ritkán nagy távolságot jelent. Ahelyett, hogy a legközelebbi parkolóban tennék le. (Ő is arra hivatkozott, hogy az előírások szerint az első parkolóba kellene vontatni, de mint kiderítettük, nincs ilyen előírás, csak a konzuli tájékoztató utal erre.) És mindezért horrorösszegeket kérnek el, 1500-3000 de akár 5000 eurót is. Megerősítette azt is, hogy amíg nem perkálnak a kamionosok, addig nem adják vissza az elvontatás miatt kiszerelt kardántengelyt, így a megjavított jármű nem tud továbbmenni. A konkrét eset pedig szerinte egyáltalán nem indokolta a behúzást, mert nem volt nagy a hiba, gyorsan megtörtént a javítás.

Hanó Ferenc elmondta még, hogy csak abban az időszakban, amíg az ő kamionjuk a vontatócég telephelyén volt kénytelen várakozni, beérkezett még két másik szerelvény is, egy török és egy másik magyar kamion. Úgy érzi, a szlovén fél hozzáállása egyáltalán nem volt korrekt, hiszen ő rögtön fizetett. Azt pedig nem tartja méltányosnak, hogy őt büntették azért, mert mások esetleg nem rótták le a vontatócégnek a szolgáltatás díját. Amit egyébként továbbra is sokall, mert mint mondta, a piaci árnál jóval drágább volt.

Bár Szlovénia UNIÓS tagállam, a jelen esetből tisztán látszik, hogy nagyon messze van az “nyugat-európai” normáktól, és a külügy válaszából sajnos kiderül, hogy Magyarország is – jegyezte meg.

Cégvezetőként továbbra sem tud megbékélni a velük szemben alkalmazott eljárással, azzal, hogy jelentős kárt okoztak nekik, ezért jogi lépésre készül.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.