A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) tájékoztatása szerint az idei év második negyedében 2,5 százalékkal növekedett az értékesített sör mennyisége az előző év hasonló időszakához képest. Ez mintegy 10 millió korsóval több, mint tavaly.
Ennek ellenére
– tájékoztatatta az MTI-t az MSSZ igazgatója, Schillinger Attila.Elmondta: a második negyedév még csak az idei átlagon felüli meleg első nyári hónap, a június adatait tartalmazza. A sörszövetség szerint a tartós meleg várhatóan hasonló vagy ennél is nagyobb mértékű növekedést eredményez a nyáron.
Akkor 173 ezer hektoliterrel több sör fogyott Magyarországon az év harmadik negyedévében, mint az azt megelőző esztendőben. Ez mintegy 35 millió korsó sörnek felel meg. Ezt megelőzően a 2013-as forró nyáron negyedéves szinten mintegy 7 százalékkal volt nagyobb a sörfogyasztás, mint a hűvösebb 2014-es nyári szezonban.
A sör fogyasztása annyira függ a nyári melegtől, hogy lassan önálló tudományág lesz a sörmeteorológia. A jó időjárás azonban önmagában nem hozza vissza az 1990 táján ismert sörpiacot, ekkor még az egy főre jutó fogyasztás éves szinten meghaladta a 100 litert. Most valahol 60 liter feletti. Ezért sok még a tennivaló – foglalta össze a sörpiaci helyzetet.
Tavaly összesen 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető belföldi sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt., valamint a piachoz import söreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft. Ez 2,5 százalékos növekedés 2015-höz képest. A javulás kizárólag az exportnak tudható be, amely 40 százalékkal nőtt egy év alatt.
A belföldi sörfogyasztást 2015-ben a rendkívül forró nyár növelte. Tavaly ezzel szemben a tavaszi, második negyedéves időszak volt a legerősebb, nem kis részben a magyar labdarúgó válogatott EB-s menetelésének köszönhetően. Összességében a teljes éves belföldi fogyasztás 2016-ban nem változott, 6,1 millió hektoliter volt, csakúgy, mint 2015-ben. Ez 88 müncheni Octoberfest fogyasztásának felel meg.
A középkategóriás termékek forgalma alig valamivel volt kevesebb a 2015. évinél. A múlt év hosszú idő óta az első olyan év volt, amikor csökkent az olcsó, gazdaságos árkategóriájú sörök forgalma. Itt 3,6 százalék volt a visszaesés.
A magyarországi sörgyártó cégek növekvő mértékben vették ki a részüket a közteherviselésből, az iparág adó és járulékbefizetései meghaladták a 72,5 milliárd forintot – mondta Schillinger Attila.
Az alkoholmentes italoknál is forgalomnövekedést várnak
A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség reményei szerint az idén az alkoholmentes italok valamennyi fajtájának fogyasztása, beleértve az ásványvizet is, tovább emelkedik néhány százalékkal – közölte a titkára csütörtökön az MTI megkeresésére.
Bikfalvi Istvánné hozzátette, a nagy meleg mindig kedvezően hat az alkoholmentes italok fogyasztására. A mostani tartós kánikulában – a tapasztalatok alapján – a fogyasztás mintegy harmadával nőtt.
Amit nem lehet elégszer hangsúlyozni:
Jó tudni azt is, ha változatosan iszik vizet, gyümölcslevet, üdítőitalt az ember, többet tud inni, és a gyümölcslevek, üdítőitalok fogyasztásával, amelyek 90-95 százaléka víz, így nemcsak az elveszett folyadék pótolható, hanem egyéb hasznos anyag, vitaminok, rostok is jutnak a szervezetbe – hívta fel a figyelmet a szakember.A múlt évben az ásványvíz fogyasztása Magyarországon 121 litert tett ki fejenként. A különböző gyümölcslé tartalmú gyümölcslevek – a 100 százalékos gyümölcslevek, nektárok és gyümölcsitalok – fogyasztása 26 liter volt átlagosan. Az ízesített vizek és a szénsavas üdítőitalokból, egy főre számítva, 66 liter fogyott az országban.
Az összes alkoholmentes ital fogyasztása 2016-ban több mint 4 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Az ásványvíz fogyasztása 5 százalékkal csökkent, a különböző gyümölcslé tartalmú gyümölcslevek fogyasztása mintegy 6 százalékkal növekedett, az ízesített vizek és a szénsavas üdítőitalok fogyasztása pedig több mint 4 százalékkal nőtt.
Bikfalvi Istvánné emlékeztetett: annak ellenére, hogy az alkoholmentes italok fogyasztása az utóbbi években évi 4-5 százalékkal növekedett, még így sem érte el a tíz évvel ezelőtti, mintegy 30 százalékkal magasabb fogyasztási szintet.