Bár a lepukkant garzont 85 ezerért hirdetik, az ingatlanos megkérdezte, hogy meddig tudok elmenni, mert a helyszínen licitálás is lesz, és egy érdeklődő hajlandó 130 ezret is kifizetni
– mondta lapunknak egy albérletet kereső egyetemista, akit a főbérlője a napokban harmadmagával rúgott ki Kálvin tér környéki albérletükből, mert a lakásból a turistaszezonra Airbnb-apartmant alakít ki. A lánynak most két hete van arra, hogy lakást találjon magának, ám eddig csak lepukkant garzonokkal találkozott 60 ezer forint alatt. Nagyon aggódik, mert úgy látja, nemcsak a drágaság a baj, hanem az is, hogy egyszerűen elfogytak a szóba jöhető lakások a fővárosban.
A lány panaszában alighanem minden benne van, amit ma a fővárosi lakásbérleti piacon tapasztalhatunk. Horrorárak, apartmanná alakuló lakások, pofátlan ingatlanügynökök, kritikán aluli lakások, szűkös kínálat. A lány az ingatlanügynökkel történt afférja óta magánúton keres lakást, azt mondja, többet nem akar irodához fordulni.
Nem ajánlott irodához fordulni
Szavait alátámasztja Csorba Dániel ingatlanszakértő, blogger is. Szerinte az albérletkeresés egyszemélyes műfaj, nincs értelme irodához fordulni. A jobb albérletek néhány órán belül elkelnek. Az alacsony jutalék miatt az irodáknak sem éri meg albérlettel foglalkozni, általában 1 havi bérleti díj a jutalékuk, de ugyanannyi munka van vele, mint az adásvételnél. Mivel keresleti piac van, a bérbeadók diktálnak, gyakori a licit is. A legjobb, amit tehetünk, hogy feliratkozunk valamelyik nagy ingatlanközvetítő portál hirdetésfigyelő szolgáltatására, és ha értesítést kapunk, azonnal felhívjuk a tulajdonost.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka a drágulásnak, Csorba azt válaszolja, hogy a fővárosban egyértelműen a rövid távú ingatlanbérlések miatt ugrottak meg a hosszú távra kiadott albérletek árai. Másfél évvel ezelőtt, amikor az Airbnb-láz tetőzött, kétszer-háromszor több felújított ingatlan volt megtalálható a szállásközvetítő honlapján, mint bármelyik piacvezető keresőben. De hasonlóan nagy hatással volt a piacra a pénzügyi befektetésektől való eltávolodás. A csalódottak nagy része az ingatlanok felé fordult, mondja.
Remény sincs lakást venni
Csorba szerint az albérletpiacnak két fő mozgató rugója van, az egyik az albérletet keresők száma, ami mindig attól függ, hogy mennyire lehet alternatíva a bérléssel szemben a vásárlás. Elég csak a 2008-as válság előtti időkre gondolni, amikor 10 százalékos önrésszel és kitolt futamidővel, hasonló törlesztő részletekért lehetett ingatlant vásárolni, mint bérelni. Nem véletlen, hogy rengetegen választották akkor a vásárlást. Évente majdnem 100 ezerrel többen, mint az elmúlt pár esztendőben, mondja.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint jó hír, hogy idén már nem figyelhető meg érdemi áremelkedés tavaly tavaszhoz képest. Az albérletszezon csúcsát jelentő időszakhoz (július vége-augusztus eleje) képest pedig néhol csökkenés is tapasztalható. Ugyanakkor tartósan együtt kell élnünk a magas árakkal, szerinte hosszú évig stagnálás várható. A fővárosban és a menőbb vidéki városokban a nettó átlagfizetés több mint 60 százalékát viszi el átlagosan a havi bérleti díj. Így már csak emiatt sem tudnak tovább emelkedni az eddig tapasztalt dinamikus ütemben a lakbérek, mondja.
Nő a mobilitás?
Arra a kérdésre, hogy a drágulás miért következett be, azt mondja, több ok miatt. Egyrészt megváltozott a fiataloknak viszonya az ingatlanokhoz: amíg valaki nem biztos benne, hogy a következő néhány hónapban melyik városban vagy országban fog munkát vállalni vagy élni, nem szívesen köteleződik el akár egy évtizedre is egy-egy ingatlan (és az ezzel járó lakáshitel) mellett, így inkább a mobilitást biztosító albérletet választja.
Másrészt szerinte nagyon nagy a migráció országon belül: sokan költöznek vidéki nagyvárosokba és Budapestre a jobb munkalehetőségek reményében. Viszont a hátrahagyott ingatlanuk árából nem tudnak számukra megfelelő lakást vásárolni, így marad az albérlet.
