2016-ban a GKI előrejelzésével azonos, 2 százalékos volt a magyar növekedés. Idén 3 százalékos, vagy kissé magasabb lehet a magyar GDP növekedése – valószínűsíti a gazdaságkutató. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében a tavalyi, 20 százalékos beruházási zuhanást 2017-ben érdemi, körülbelül 8 százalékos növekedés váltja fel, miközben a már a múlt évben is lendületesen növekvő fogyasztás kissé tovább gyorsulhat.
Az import bővülése azonban gyorsabb lesz az exporténál, s a cserearányok kedvező esetben is csak stagnálnak. Élénkül az infláció. A belső és külső egyensúly némileg romlik, de továbbra is igen kedvező marad.
Köhögött a motor
A magyar gazdaság 2016 negyedik negyedévében az EU átlagától jóval elmaradva, a régióban a legkisebb ütemben bővült. Az év egészében a bővülés üteme azonos volt az EU átlagával, a régióban azonban csak két balti országét múlta felül. Románia majdnem 3, Bulgária csaknem 2 százalékponttal növekedett gyorsabban, de a lengyel és szlovák dinamika is több mint 1, a cseh pedig 0,5 százalékponttal magasabb volt a magyarnál.
Mivel a magyar gazdaság növekedése rendkívül nagymértékben függ az EU támogatásaitól, idén ezek újraindulása hatására az EU átlagánál gyorsabb, a régió más országaihoz hasonló bővülési ütem várható.
A bezárkózás nem jó taktika
A pénzpiacok jól fogadták az amerikai élénkítési terveket, ugyanakkor a protekcionista ígéretek megvalósítása megakadályozhatja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését. Az EU-ban mindinkább napirendre kerül a többsebességes megoldások keresése. A magyar kormány a nemzetállam elsődlegességét, az integráció árnyoldalait hangsúlyozza. Az exportorientált magyar gazdaság számára azonban a bezárkózás, az EU belső, döntéshozó magjából való kiszorulás – a nemzeti mozgástér látszólagos szélesedése ellenére – hosszabb távon kedvezőtlen.
Szinte mindenben növekedés várható 2017-re
Idén az agrárium kivételével minden lényeges ágazatban a növekedési ütem gyorsulása – az építőiparban a tavalyi visszaesés markáns bővülésre váltása – várható. A reálkeresetek tavalyihoz hasonló, 7% körüli növekedése mellett a fogyasztás dinamikája is kissé, 5% körülire gyorsulhat. A beruházások tavaly a vállalati szektorban is közel 10 százalékkal estek, a költségvetési szektorban viszont iszonyatos mértékben, több mint 60%-kal zuhantak. 2017-ben mindkét területen növekedés várható.
315 körüli euró-forint árfolyam várható
Az infláció januárban az EU-hoz hasonlóan, de annál erőteljesebben, 2,3 százalékkal emelkedett, főleg az energiahordozók világpiaci áremelkedése miatt. Nagy kérdés, hogy a hazai vásárlóerő gyors növekedése milyen mértékben lesz inflációs hatású.
Mivel az MNB a gyenge forintban érdekelt, s a Fed kamatemelései gyengíthetik a kockázatosabb országok devizáját, az év során a forint némi gyengülése, a tavalyi 311,5 forint után 315 forint körüli euró-árfolyam várható. A külkereskedelem nagyon magas aktívuma idén csökken, de ezt a kiesést a beérkező transzferek (EU-támogatások és külföldön dolgozóktól érkező hazautalások) ellensúlyozzák, így a folyó fizetési és tőkemérleg többlete változatlanul igen magas lesz.
Az állami költekezés erősödik, de az államháztartás hiánya 2017-ben is 3% alatt marad a GKI szerint, miközben az államadósság 1 százalékpont közeli csökkenése megfelel az EU igényeinek.
