A kiberhadviselés gerincét adó túlterheléses (DDoS) támadások mostanra olyan méreteket öltenek, hogy egy világméretű hadviselés lehetséges formájává váltak – írta a Quartz.
Idén októberben az Egyesült Államokat ért hackertámadás, ami órákra megbénította a keleti partot: két-három órán keresztül elérhetetlen volt a Yahoo, a Twitter, a Spotify, az eBay vagy például a PayPal portálja, továbbá nem lehetett megnyitni a CNN hírtelevízió, a The New York Times és a brit The Financial Times oldalait sem.
Sokan Oroszországot vádolják a kibertámadásokkal, amelynek célja a nyugati demokrácia aláásása, a zavarkeltés. Ismert, hogy a CIA szerint oroszok törték fel a demokrata párti szervereket, és ezzel befolyásolták az amerikai elnökválasztást. Angela Merkel is beszélt arról, hogy a német kormány számára már napi rutin, hogy orosz hackerek támadásaival küzdenek. A német szövetségi hírszerzés vezetője szerint az amerikai választás akadályozása után a németek jöhetnek, és az oroszok Merkelt próbálják majd megfúrni a választáson.
Az oroszok ezt természetesen tagadták, és ugyanezzel vádolják a Nyugatot. Állítólag decemberben éppen akciót füleltek le Oroszországban. Az orosz állambiztonsági szervezet (FSzB) szerint ugyanis külföldi kémek egy masszív hackertámadási hullámon keresztül akarták káoszba taszítani az ország bankrendszerét.
Akárhogy is van, az alábbi ábrán jól látszik az elképesztő DDoS támadások növekedése:
Ide tartozik, hogy az elmúlt napokban a Google közvetlenül keresett meg több neves személyiséget, például a New York Times közgazdasági Nobel-díjjal is kitüntetett szerzőjét, Paul Krugmant, a Stanford Egyetem professzorát, az egykor diplomataként is működő Michael McFault, a GQ publicistáját, Keith Olbermannt, de más források szerint ezek után több további neves újságírót, társadalomtudóst és véleményvezért, hogy valakik el akarták lopni a jelszavaikat.
A Google is az oroszokra gyanakszik, pontosabban a Volexity nevű biztonsági cégre, amelynek fedett tevékenysége alatt az orosz kormány által pénzelt hackerek igyekeztek jelszavakat kicsalni előre meghatározott célcsoportok tagjaitól.
