A magyarországi keresetek alacsony szintje egyre égetőbb probléma. Míg a munkavállalók régóta, a munkáltatók, csupán most kezdik el érezni a probléma súlyosságát. Egyrészről a megfelelően képzett munkaerő hiánya egyre érezhetőbb, legfőképp az ipari és az exportra termelő szolgáltató vállalatoknál. Másrészt a munkáltatók által kínált bér alacsony szintje az, aminek következtében a leendő munkavállalók nem választanak egyes szakmákat.
Szintén az alacsony keresetek (és nem mellesleg a munkahelyi légkör az), ami miatt sokan külföldön keresnek megélhetést. Magyarország elérkezett fejlődésének abba a szakaszába, melyben olcsó és szakképzett munkaerőt már nem tud kínálni.
Bérmegállapodás után – mit mondanak a vállalkozók?
Az egyes ágazatokban meglévő munkaerőhiányt felismerve a kormány javaslatára a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak abban, hogy a minimálbért és a szakmai minimálbért jelentősen, 15, illetve 25 százalékkal emelik. Ennek kompenzálására a szociális hozzájárulási adót 5 százalékponttal mérséklik.
Kérdés, hogy a vállalkozások hogyan reagálnak erre a megállapodásra: sikerül-e kigazdálkodni a többletterheket, vagy, ahogy eddig is, munkaidő-csökkentéssel, esetleg a munkavállalói teljesítmények erőltetetett növelésével, vagy az egyéb munkavállalói juttatások lefaragásával mérséklik kiadásaikat.
Ahol gondot okozhat
A minimálbér emelése főleg a ki vállalatok körében okozhat súlyosabb (költségnövekedési) problémákat, mely ebben a (méret)kategóriában szürkülést is előidézhet azzal, hogy a jövedelmek egy részét zsebbe fizetik. (Ezen jelenséget nehéz pontosan becsülni, illetve mérni, így ezen kategória vizsgálatától eltekintettünk.)
Lemaradtunk, mint a borravaló
A bruttó minimálbér növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években Magyarországon, illetve a Visegrádi országok esetében. Jól látható, hogy 2015-re csupán Románia került hazánk mögé a nemzetközi rangsorban, a többi „regionális versenytársunk” mind megelőzött bennünket ezen a téren. A régió és azon belül hazánk lemaradását még inkább mutatja a fejlettebb nyugati országokban (Egyesült Királyság, Németország, Belgium) kapható minimálbér szintjének alakulása.
Ezen országokban elérhető minimális jövedelem kb. 3-4-szerese a kelet-európaiaknak, mely még sürgetőbbé teszi a bér konvergencia-folyamatának gyorsítását.
A GKI Gazdaságkutató ZRt. havonta készít reprezentatív vállalati felmérést, melyben a (10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató) cégek aktuális helyzetükről és jövőbeni kilátásaikról adnak választ. A kérdőív novemberben a béremelésről és a munkaerőhiányról szóló résszel egészült ki. A felmérés keretében közel 1000 cég válaszolt.
A kérdések között szerepelt az, hogy a megfelelő munkaerő megtartása érdekében hány százalékos béremelésre lennének hajlandóak a munkáltatók.
Nem lesz két számjegyű emelés
Nemrégiben írtunk, hogy átlagban is két számjegyű béremelést rebesgetnek. Nos, úgy tűnik, a vállalkozásoknál nem ez lesz a forgatókönyv.
A GKI felmérése szerint ugyanis Idén az első 9 hónapban a nettó keresetek 7,1 százalékkal bővültek, vagyisA válaszadók létszám kategória szerinti bontását tekintve jól kirajzolódik, hogy:
- a legmagasabb béremelést a 250 fő fölötti vállalatok tervezik, átlagosan 11 százalékkal emelnék a béreket.
- Kiemelkedő továbbá a 21-50 főt foglalkoztatók, ahol átlagosan 8 százalékos emelést prognosztizáltak.
- A többi méretkategóriában 6,6-7% közötti növekedést valószínűsítettek a válaszadó cégek.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztói árindex jövőre 2% körül alakul majd várhatóan, a nettó béremelkedés – a vállalati tervek megvalósulása esetén – 7,5% közelében lesz reálértéken, ami az idén várható 7 százalékhoz hasonló nagyságrend.
Az ágazatok szerint átlagon felül emelik várhatóan a béreket a könnyű- (8,7%) és fémiparban (7,9%), továbbá a kereskedelemben (8,3%). A legkevésbé az élelmiszeripar cégei tudnak bért emelni (6,3%).
A minimálbérek emelése önmagában 4,5 százalékkal emeli meg az átlagbért. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6% körül alakulhat. Mivel a közszféra béreire nincs közvetlen hatása a minimálbérek emelésének, ezért ott a bérek 9-10 százalékkal emelkednek, a más bejelentett béremelések és az áthúzódó hatások miatt – prognosztizálja a GKI.
