Az Orbán-kormány 2010 óta önti a pénzt a magyar stadionokba, az elmúlt hat évben nyolc új arénát adtak át. Megújult a Puskás Akadémia (Pancho Aréna), a Fradi (Groupama Aréna), a Debrecen (Nagyerdei Stadion), a Szolnok (Tiszaligeti Stadion), a Gyirmót (Alcufer Stadion), a Mezőkövesd (Városi Stadion), a Balmazújváros (Városi Sportpálya) és az MTK (Hidegkuti Nándor) otthona is.
Az Átlátszó áprilisi számításai szerint a beruházások 40,2 milliárd forint közpénzből valósultak meg. Az összeghez hozzájön a múlt héten felavatott MTK-pálya ára is, amire 4,4 milliárd állami pénz ment el. Összesen tehát körülbelül 45 milliárd forintnál járunk, de a beruházásoknak még közel sincs vége, elég csak a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésére gondolni.
Ugyanez kicsiben
Nemcsak stadionokat húznak fel, országszerte készülnek a kisebb és annál is kisebb focipályák, egész szép számban.
Az Országos Pályaépítési Programot 2011-ben indította a Magyar Labdarúgó Szövetség azzal a céllal, hogy megfordítsák az évtizedes trendet, miszerint országszerte eltűnnek a pályák. A tíz évre szóló stratégia egyik legfontosabb célkitűzése a tömegbázis szélesítése.
A pályázatok elbírálása a Megyei Igazgatóságokon történik előre meghatározott szempontok alapján, majd ezt követően a MLSZ elnöksége hozza meg a végleges döntést a pályaépítések helyszíneiről. Az önkormányzat, sportszervezet azzal a feltétellel veheti birtokba a pályát, hogy azt 15 éven keresztül az MLSZ-szel közösen használja és hasznosítja.
Pályázni műfüves, élőfüves és rekortán borítású 111×72 méteres nagypályákra, 44×64 méteres félpályákra, 22×42 méteres kispályákra és 14×26 méteres grundpályákra lehet. Az már az első évben látszott, hogy népszerű lesz a kezdeményezés.
Az MLSZ interaktív futballtérképe szerint 2012-ben 72 projekt valósult meg, összesen 3363 millió forintért. A következő kiíráskor még nagyobb volt az érdeklődés, a 115 projekt kivitelezéséhez 4661 millió forint folyt el. 2014-ben 95, 2015-ben 84 pályát avattak fel, összesen 6834 millió forintból.
Idén a 119 beruházásból 84 már elkészült, 26-on jelenleg is dolgoznak és további 9-et terveznek. Erre vonatkozóan az MLSZ applikációjában nincsenek pénzügyi adatok, de az előző évekhez mérten valószínűleg megközelítik az 5 milliárd forintot a kiadások.
Amatőr kluboknál
A 485 új pályából 332 kisméretű, 22×42 méteres, ami főként iskolák és önkormányzatok kezelnek, és leginkább hobbicélt vagy a gyerekek mozgását szolgálják. Emellett 61 nagypályát is építettek, melyeken edzéseket és bajnoki mérkőzéseket is lehet tartani.
Ilyet kapott a háromezres lélekszámú Abaújszántó is, amelynek focicsapata jelenleg a megyei II. osztályban szerepel. A pályaépítés 130 millió forintba került, az önkormányzat honlapjáról pedig az derül ki, hogy a város villanyvilágítás nélkül óránkénti húszezer forintért bérbe adja a 70 százalékban TAO-pénzből épült sportlétesítményt.
Edelényen tízezren laknak, a városi klub pedig az előző szezonban bajnok lett a megyei I. osztályban, mégsem léptek feljebb. Ezzel együtt van egy szép, 133 millió forintos műfüves grundjuk, amit még 2013-ban adtak át.
A Pétfürdő a Veszprém megyei I. osztályban gyűjtögeti szorgosan a pontokat, ráadásul, ha otthon játszik, műfüvön teheti meg mindezt. 130 millió forintba került a pálya.
És hasonló összegekért húztak fel fociotthont Mórahalmon, Szentgotthárdon, Baján és Hévízen is.
Labdákat, évente háromszázat
A Pályaépítés Programban résztvevő klubok általában élnek azzal az MLSZ által biztosított lehetőséggel is, hogy működésre és tárgyi eszközökre igényeljenek TAO-t.
A projektek száma nem egyezik a klubokéval, mert bizonyos egyesületek rendszeresen, évről évre kérnek támogatást.
Előfordul, hogy az igénylők minden kiírásban labdák, mezek százaira vesznek fel több millió forintot, ami enyhén szólva is feleslegesnek tűnik, hisz a sportfelszerelések selejtezéssel is kibírják legrosszabb esetben három-négy évig. És az sem ritka, hogy az újonnan átadott műfüves pályához akár négy pályagondnok fizetésére is beadják az igényüket, holott ezt a feladatot akár egy ember is el tudná látni egy kisebb településen, ahol nem nagy a pálya igénybevétele.
A 80 milliárd forint körülbelül 70 százalékát az utánpótlás-nevelés, 20 százalékát tárgyi jellegű, 7-8 százalékát személyi jellegű fejlesztésre fordították és csak a maradék néhány százalékot képzésekre.
A klubok keze pedig igazán ez esetben sincs megkötve.
Olyan dolgokra, amik bizonyos értelemben fontosak, de nem lesznek tőlük jobb ificsapataink.
Helyzet van! Ne hagyd ki a legjobb meccseket. Tippelj a Tippmixpron!
Kiemelt kép: MLSZ
