A tendencia egyébként pozitív, mert míg 2003 óta az utasok száma majdnem megduplázódott, az elkeveredett csomagok aránya viszont globális szinten csaknem a felére csökkent.
A társaság szerdai tájékoztatásában a légi közlekedési informatikai rendszereket fejlesztő SITA adataira hivatkozva közölte: A csomagok átlagosan 1,76 nap alatt kerülnek vissza eredeti tulajdonosukhoz.
A feladott poggyászok száma utasonként átlagosan 1,2 volt, a légi járatokat igénybe vevők 20 százaléka csak kézipoggyásszal repül. Az elkeveredett bőröndök így is komoly összeget, tavaly 2,3 milliárd dolláros költséget jelentettek a légiközlekedés-iparnak.
A megelőzés érdekében
A légitársaságok 77 százaléka, illetve a repülőterek 88 százaléka tervezi, hogy 2018-ig bevezeti az önkiszolgáló poggyászbilétázást.
Az okostelefonokon elérhető csomagkövetés még sok helyen gyerekcipőben jár, de a légitársaságok körülbelül 60 százaléka úgy számol, hogy 2018-ra elérhetővé teszi ezt a szolgáltatást.
Leggyakrabban a légitársaság kezelésében megsérült bőröndről érkezik bejelentés, a második a külföldre késve érkező poggyász, amelyről gyakran kiderül, hogy eltűnt, a hiányosan érkező csomag a legritkább – idézi a közlemény Lengyel Márkot, az EUB vezérigazgatóját.
Mitől van a poggyászprobléma?
Kovács Judit, a Budapest Airport Zrt. terminál szolgáltatásokért felelős vezetője szerint a csomag elkeveredésének oka leggyakrabban itthon a célállomást jelző címke leszakadása, de előfordulhat, hogy lecserélik a repülőgépet, és az új típusba már nem fér be annyi poggyász. Átszálláskor megtörténhet, hogy az utassal ellentétben a bőrönd nem éri el a gépet, illetve sztrájk akadályozza a folyamatot – olvasható a közleményben.
A SITA beszámolója szerint a félrekezelt bőröndök legnagyobb részben, 45 százalékban átszálláskor keverednek el.
