2016 januárjában az ipari termelés volumene a nyers adat szerint 0,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (Tavaly januárban még 6,6 százalékos volt a növekedés.) A munkanaphatástól megtisztított index 2,2 százalékkal emelkedett. (2015 januárjában ez a mutató még 9,1 százalékon állt.)
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban 0,1 százalékkal mérséklődött. (Egy évvel ezelőtt 4,6 százalékos növekedést mért a KSH az előző hónaphoz képest.)
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: Így a járműgyártásban a szokásos két számjegyű növekedés helyett kisebb csökkenés volt, ami a magyarországi beszállítóikat is érintette.
A termeléskiesés nemcsak az exportban, hanem a belföldi értékesítésben is megmutatkozott, mindennek a járműgyártás ipari termelésen belül képviselt jelentős súlya miatt van akkora hatása – mondta. Kiemelte: a növekedési ütem hasonló mértékű megtorpanására legutóbb 2014 októberében volt példa, akkor is a járműgyártással összefüggésben.
Az ipari termelés 2015-ben minden hónapban nőtt, a nyers és a munkanappal kiigazított adatok szerint egyaránt. Tavaly decemberben az ipari termelés volumene 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, 2015-ben a termelés 7,5 százalékkal volt magasabb, mint 2014-ben. Az ipari termelés januári adatának második becslését március 11-én teszi közzé a KSH.
Az elemzők szerint meglepő
Az Erste elemzője, Ürmössy Gergely szerint a tavalyi év egészét tekintve a januári adat jelentős visszaesés az ipari termelés dinamikájában, hiszen 2015-ben átlagosan 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés. És azért is meglepetés, mert a beszerzési menedzser index értéke 53 pont volt, ami arra utalt, hogy januárban folytatódhat a tavaly látott növekedési lendület.
A bank elemzői úgy vélik, hogy a következő hónapokban stabilizálódni fog az ipari termelés, így idén 4-5 százalékos növekedésre számítanak az iparban, ami továbbra is fontos húzóereje maradhat a GDP-növekedésnek. Összességében 2,2 százalékos GDP növekedési ütemre számítanak idén.
Ha a várakozásunkkal szemben a következő hónapokban is gyengélkedni fog az ipari termelés, illetve a kiskereskedelmi adatok sem javulnak, akkor az MNB élén álló Monetáris Tanács határozottabban foglalhat állást a monetáris lazítás szükségességét illetően, és az alapkamat csökkentése mellett dönthet, így akár már júniusban elindíthat egy kamatcsökkentési ciklust – jegyzik meg. Az alapforgatókönyv azonban egyelőre nem ezzel számol, hanem a magyar konjunktúra stabilizálódásával és az alapkamat változatlanságával 2017 végéig.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szintén úgy látja, hogy a januári előzetes ipari adat negatív meglepetést okozott, mivel a korábbi évekkel ellentétben elmaradt a szokásos év eleji nagy megugrás. A gyenge adat szerinte is csak átmeneti megingást jelent, és az ipari termelés februárban újra erőre kaphat.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a januári ipari termelés 0,2 százalékos csökkenését az okozta, hogy az autógyártók tavaly év végi leállása áthúzódott januárra, ezért februárban jelentős élénkülésre lehet számítani. Az elemző ebben az évben az ipari termelés 5,5 százalékos növekedésére számít a tavalyi 7,5 százalék után.
NGM: folytatódhat az ipari termelés növekedése februártól
Az ipari rendelésállomány és a bizalmi indexek is azt vetítik előre, hogy a januári megtorpanás után februártól folytatódik az ipari termelés növekedése Magyarországon – mondta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.
Januárban az előző évihez képest gyakorlatilag stagnált az ipar teljesítménye, aminek fő okát szerinte is a téli leállások jelenthetik. A decemberi szabadságolások áthúzódtak januárra, ez okozhatta, hogy az ipari teljesítmény nem a korábbi lendületének megfelelően növekedett januárban – fejtette ki a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, a januári stagnálásból nem lehet hosszabb távú következtetéseket levonni az év egészére.
Lenner Áron Márk jelezte, a januári adatokra vonatkozó első becslését közölte a KSH, még nem tudják, melyik ágazat hogyan teljesített. A részletes adatok alapján lehet majd látni, milyen folyamatok állnak az összesített számok hátterében – mondta. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a kormány az idén már megtárgyalta az Irinyi-tervet, amely a magyar iparfejlesztés átfogó koncepciója. Ez az a fő stratégiai dokumentum, amelynek alapján az uniós és a hazai források bevonásával a magyar ipari termelést támogatja a kormány – mutatott rá.
Hozzátette, stratégiai cél, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulása 30 százalékra emelkedjen 2020-ra. Ez reális az ipari termelés tavalyi egész évi 7,5 százalékos növekedési ütemét tekintve – hangsúlyozta Lenner Áron Márk.
