Csou Hsziao-csuan közölte, Kína reformjának iránya világos, de a gazdaságirányításnak egyensúlyt kell teremtenie a növekedés, a struktúraváltás és a kockázatkezelés között. Ezért a reform ütemét folyamatosan a lehetőségekhez és a feltételekhez fogják majd igazítani – tette hozzá.
A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet pénzügypolitikájáért felelős vezető szakemberek közvetlen és közvetett globális hatásai miatt szoros figyelemmel kísérik Kína gazdaságának alakulását. A találkozó házigazdája a G20 elnökségét tavaly decemberben vette át.
Christine Lagarde, akit a közelmúltban további öt évre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjévé választottak, a találkozó kezdetekor azt hangsúlyozta, hogy Kínára rendkívül sok feladat vár, egyebek mellett gazdaságának strukturális átalakítása, pénzügyi szektorának további megnyitása és a hitelekkel támogatott beruházásoktól való elszakadás.
A világ pénzügyi vezetőinek sanghaji találkozója előtt politikusok és szakmai irányítók közül többen is arra számítottak, hogy Sanghajban közös állásfoglalásban nyilvánítják ki: amennyiben a helyzet rosszabbra fordul készek együtt fellépni.
Kína pénzügyminisztere Lou Csi-vej arra hívta fel a G20-tagországokat, hogy működjenek szorosabban együtt a külkereskedelmet akadályozó tényezők felszámolása területén.
A német pénzügyminiszter Wolfgang Schäuble ugyanakkor pénteken úgy fogalmazott, hogy Európában a monetáris és fiskális politika mozgástere kimerült. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a pénzügyi szabályozás eszközeivel továbbra is élni kell, végre kell hajtani a strukturális reformokat, a piacok ingadozását pedig vissza kell fogni.
A Nemzetközi Valutaalap korábban 0,2 százalékponttal 3,4 százalékra csökkentette a globális növekedésre vonatkozó becslését, hasonlóan a Világbankhoz. Az IMF szerdán összehangolt gazdaságélénkítő programot sürgetett a világgazdaságban általánosságban tapasztalható lassulás miatt.
