2015 decemberében a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 5,0, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – jelentette a KSH Ez a második becslés, adata megegyezik az első becslésben közölt adattal. 2014 decemberében még ennél szebb növekedési számok voltak, a megtisztított index pl. 5,9 százalékos volt.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,7 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
2015-ben (januártól decemberig) a forgalom volumene – szintén a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,6 százalékkal meghaladta az előző évit. (Összehasonlításul: egy évvel korábban még csak 5,2 százalékos növekedést mért a KSH.) Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,1 százalékkal nőtt az értékesítés volumene januártól decemberig.
2015. decemberében
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 954 milliárd forint volt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 41 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 12 százaléka az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott.
Részleteiben 2015. decembere az előző év azonos időszakához viszonyítva (naptárhatástól megtisztítva):
- Az élelmiszer-kiskereskedelem 80 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,7, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 6,4 százalékkal nőtt.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene 6,4 százalékkal emelkedett. Növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (23%), a textil-, ruházati és lábbeli- (10%), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (5,9%), a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben (2,3%), a használtcikk- (1,6%), valamint a bútor-, műszakicikk-üzletekben (1,1%).
- Az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 16 százalékkal emelkedett, ezzel folytatódott az évek óta tartó bővülés.
- Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 1,0 százalékkal nőttek.
A KSH elemzésében most is megjegyezte: a kiskereskedelmi forgalom volumenének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a vasárnapi zárva tartás 2015. március 15-től lépett életbe, hatása csak hosszabb időszakra vonatkozó adatok rendelkezésre állása esetén mutatható ki.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) értékelése szerint
A kiskereskedelem 2015. évi 5,5 százalékos növekedése az elmúlt 3 év legnagyobb bővülési üteme az OKSZ szerint A webes költekezés mellett az iparcikk-vásárlások húzták felfelé jelentősebb mértékben a kiskereskedelem mérlegét. Mind az éves 5,5 százalékos, mind a decemberi 5 százalékos kiskereskedelmi növekedési ütem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő mértékűnek számít – tették hozzá. Az uniós átlag a magyar kiskereskedelem növekedési ütemétől jelentős mértékben elmarad.
A kiskereskedelmi forgalom 2015-ben a korábbi előrejelzéseknek megfelelően alakult. A növekedésben a gazdaság teljesítménye, a reáljövedelmek emelkedése és az üzemanyagárak csökkenése mellett, jelentős szerepet játszott az online pénztárgépek piactisztító hatása is (a KSH a nyugtaadással kísért, tiszta forgalmat méri).
2016-ban a jelenlegi ismeretek alapján további növekedéssel lehet számolni a kiskereskedelemben, ennek mértéke azonban a 2015. évinél kisebb lehet, előre láthatóan 3-4% körül. Ennek két döntő oka van, egyrészt a GDP kisebb bővülési üteme, másrészt az online pénztárgép rendszernek a növekedési mutatóban várható kisebb súlya miatt.
Várható a kiskereskedelem szervezetrendszerének további változása is. Az elmúlt években a KSH adatai szerint csökkent mind a kiskereskedelmi vállalkozások, mind a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ez azzal függ össze, hogy a piaci versenyben döntő versenyképesség olyan követelményeket támaszt, melyeknek nem tud minden vállalkozás megfelelni. Ennek érdekében mindenképpen szükséges mind további adócsökkentés, mind a vállalkozások működési adminisztrációjának egyszerűsítése.
Az szja, a lakásértékesítés áfájának, továbbá a sertéshús áfájának csökkentése kedvező a fogyasztói piac számára – állítja a szövetség.
