Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője elmondta, hogy a növekedés önmagában üdvözlendő dolog. Tavaly 3,7% volt a GDP-növekedés Magyarországon, ezzel a régióban a legmagasabb értéket értük el. A bővülés kiegyensúlyozott volt, a gazdaság szinte minden területén tapasztalható volt, míg korábban csak néhány szegmensben volt kiemelkedő. Szintén kedvező, hogy mindez úgy valósult meg, hogy az egyensúlyi folyamatok nem borultak fel: az államháztartási hiány stabil tudott maradni, az ország külső mérlege pedig tovább javult.
Azonban 2015 során már az látható, hogy a növekedési ütem lelassult. Idén már csak 3% körüli értéket látunk, 2016-ban pedig már csak 2,5 százalékot prognosztizál a szakember. Török Zoltán kifejtette, hogy 2015-ben több egyedi tényező is segítette az ipar bővülését, de mostanra ez már negatívumba csapott át. Eközben az építőipari megrendelések is nagyon visszaestek, nem látható, hogy elegendő mértékben érkeznének új megrendelések.
A lakossági fogyasztás meghatározó, stabil eleme a GDP-bővülésnek, akár 1 százalékpontnyi növekedés is bekövetkezhet 2016-ban. Ugyanakkor az export is szépen tud majd bővülni a Raiffeisen várakozásai szerint. Két szűk keresztmetszet látszik azonban rövidebb távon: az egyik a beruházások növekedési ütemének a mérséklődése. Sőt, jövőre várhatóan már nem nőnek a beruházások. 2015-ben azt látható, hogy a beruházások korábbi emelkedése véget ért és újra sajnos egy negatív tendencia van kialakulóban. Egyik oka: hogy az EU-források már nem érkeznek akkora ütemben, mint pl. 2014 során. A másik ilyen ok, hogy a vállalati beruházások is gyengélkednek, és a vállalati hitelezés is csökkenőben van. Tavaly átmenetileg sikerült kijönni a trendekből, de ez elsősorban az NHP-nak (Növekedési Hitel Program) volt köszönhető. Nem is csoda, hogy a kormányzatnak ez a két szándéka van most, az EU-s pénzek hatékony felhasználását ösztönözné, másrészt a vállalati hitelezésben egy aktívabb banki hitelezést szeretne látni.
Török Zoltán szerint nincs sok olyan cég most, amelyeknek alacsony kockázati szint mellett lehetne hitelt folyósítani, továbbá a Raiffeisennél úgy látják, hogy alacsony a hitelkereslet is azok részéről, akik egyáltalán bekerülhetnének a hitelezői körbe. A munkaerő-probléma szintén jelentős: az elemző szerint sok cég panaszkodik náluk, hogy ugyan szívesen venne fel szakembereket, de gyakran nincsen számára megfelelő munkaerő. Sokan külföldön vállalnak munkát, továbbá van egy bérprobléma és ebből fakadó versenyhátrány, illetve van egy lakhatási probléma is: pl. sok esetben a bértöbbletért nem éri meg az egy-egy munka miatti költözködés. Bérek tekintetében nagyon le van maradva a magyar gazdaság: 2004-ben az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó visegrádi országok közül nálunk volt a legmagasabb a bérszínvonal, de most 20% lemaradásban vagyunk a többi szomszédos régióbeli országhoz képest. A következő években most várhatóan, emiatt is a bérek erőltetett emelése lesz a terítéken.
Török Zoltán arra számít, hogy az infláció 2016-ban visszatér 2% körüli értékre és azzal kalkulálnak, hogy az MNB 2016 végéig nem változtat az alapkamat mértékén. Most inkább – ha valaminek, akkor inkább – a kamat emelésének van esélye. Ha az Európai Központi Bank kibővíti a most futó pénzügyi lazító csomagját (Pálffy Gergely, a bank elemzője szerint 2016 januárjától akár lehetséges, hogy 80, akár 90 milliárd eurós havi keretre bővülhet a jelenlegi 60 milliárd eurós keret, továbbá a 2017 első felére tolódhat ki a program befejezése), akkor további hazai kamatvágásra is sor kerülhet. Az euró/forint árfolyamra 2016-ban a Raiffeisen végig 310-320 közötti árfolyamsávval számol.
