„Ha tartós marad a menekült hullám, elméletileg felvetődhet a magyar költségvetés módosítása is. Erre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is utalt hétfőn” – mondta a 24.hu-nak Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője, egy kedd délelőtti háttérbeszélgetésen.
Bár rövidtávon belső átcsoportosításokkal megoldható a migráció miatti belbiztonsági és honvédelmi kiadásnövekedés fedezése, ha tartós marad a bevándorló hullám, valószínűleg vége lesz a schengeni rendszernek is, és ez fogja jelenteni számunkra a nagyobb problémát. Németország már vissza is állította a határellenőrzést, igaz, csak egy hónapra, ideiglenesen.
Ha Németország tartósan visszaállítja a határellenőrzést, az lassíthatja a magyar gazdaság növekedését. A hazai német autógyáraknak ugyanis szüksége van logisztikára. A szállítási útvonalak lelassulása, kiesése termeléscsökkenést okozhat számukra, ami a magyar gazdaságra is negatív hatással lesz. Ebben az esetben elméletileg felmerülhet a költségvetés módosítása is, mondta az Equilor elemzője.
Nagyot nőtt az autógyártás súlya tíz év alatt
Bár felelősséggel nem lehet megbecsülni, hogy a menekültválság tartós elhúzódása esetén mennyit veszít a magyar gazdaság, a német autógyárak hozzájárulása a magyar GDP-hez egyre jelentősebb. Tíz éve a járműgyártás súlya a teljes iparon belül még alig volt 16 százalék. Ma ugyanez 28-30 százalék, ennek zömét a német autógyárak és hazai beszállítóik állítják elő. Az is jellemző adat, hogy az 50 legnagyobb magyarországi exportőrből 21 cég járműgyártó, gumiabroncsgyártó vagy autókereskedő.
Ha tehát a hazai német autógyárak visszafogják a termelést, akkor lassulhat a magyar ipar kibocsátása, így értelemszerűen a teljes gazdasági növekedés is. A termelés visszafogására egyébként volt példa tavaly augusztusban, amikor az Audi és a Mercedes visszafogta a termelést. Mindez 8 százalékkal csökkentette a következő hónapban a teljes ipari termelést.
Bár a határzár miatti termeléscsökkentés reális lehetőség, a német autógyártást most sokkal jobban izgatja a kínai gazdaság lassulása. A németeknek a kínai autópiac az egyik legfontosabb felvevőpiacuk. Akárhogy is: mivel a hazai autógyártás mára a magyar GDP tizedét adja ki, el lehet képzelni, mi lesz itt, ha a német autógyártók – akár Kína, akár a tartós határzár miatt – kénytelenek visszafogni a termelést.
Ebből is jól látszik, hogy Magyarország exportorientált, kis nyitott gazdaság. Ami manapság azt jelenti, hogy van néhány autógyárunk, és még néhány tucat nagyobb autóipari beszállítónk. A német határellenőrzés tartóssá válása elsősorban számukra, és még néhány nagy hazai exportőr számára lehet rémálom. És persze a magánszemélyeknek sem lesz benne köszönet, hiszen a határellenőrzés miatt óriási torlódások várhatóak, amit a turizmus csökkenésén keresztül mi is meg fogunk érezni. Olyan lesz eljutni Budapestről Berlinbe közúton, mint most Szarajevóba nyáron, azaz órákat kell majd várakozni a határon.
Mennyit költöttünk eddig, és még mennyit fogunk?
Magyarország a menekültek ellátására – “normál üzletmenetben” – négy elkülönített forrásból kap pénzt az Európai Uniótól. Ez összesen 65 millió eurót tesz ki 2014–2020 között. A megnövekedett bevándorlás miatt ennél biztosan több pénzre lesz szükségünk, és minden országnak, amelyeket a bevándorlás érint. Bár sürgősségi támogatásként az Európai Bizottságtól kaptunk 6,7 millió eurót, “ez kevés azokhoz az erőfeszítésekhez képest, amelyeket más országokkal szemben Magyarország tesz”, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Eddig a magyar–szerb határ megerősítésére közel 30 milliárdot költött a kormány, de ebben nincs benne az egészségügyi, oktatási és rendvédelmi kiadások emelkedése, ezek tovább növelik majd az összeget. Benne van ugyanakkor a menekültek közvetlen ellátása, amely napi 4300 forintba kerül, de ez csak azokra vonatkozik, akik Magyarországon kértek menekültstátuszt. Ők vannak kevesebben, aki tehette, továbbment Németország, Svédország felé.
Napi 500 menekültet látunk el
Jelenleg a négy menekülttáborban – Bicskén, Debrecenben, Nagyfán és Vámosszabadiban – mintegy 500 menekült lehet folyamatosan. Rájuk napi 4300 forintot költünk. Ebben az összegben lényegében minden benne van. A szállás, étkezés költsége, a munkaerőköltség, az adók, de még a nyelvtanulás költsége is. Ezeket addig fizeti az állam, amíg jogerős határozat nem születik a menekült kérelmező ügyében, ami akár több hónap is lehet. A kézbesítéstől számítva ugyanakkor két hónap alatt ki kell költöznie a menekültnek a táborból. Aki megkapta a menekültstátuszt, általában Budapestre megy dolgozni, de eddig nagyon kevesen kapták meg. Mától, az „új időszámítás” után, pedig gyakorlatilag senki nem fogja megkapni a menekültstátuszt.
