A turizmust ugyan erősítik, a hagyományos szálláshelyeket viszont gyengíti a közösségi szállásmegosztó oldalak megjelenése, amelynek ugyanakkor a teljes ágazatra pozitív hatása lehet – hívta fel a figyelmet Karakasné Morvay Klára, a Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktusa keddi közleményében.
Rámutatott, hogy míg a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek átlagosan 10 százalék feletti forgalomnövekedést értek el tavaly, a hostelek és az alacsony kategóriájú hotelek alig 4,7 százalékos bővülést produkáltak, köszönhetően a magánszállásokat közvetítő közösségi oldalak elszívó erejének. A csökkenő növekedési folyamat hamarosan eléri a budapesti turizmus gerincét adó business hoteleket is.
Mára több mint 4500, főként budapesti szálláshelyet kínál az egyik legnagyobb közösségi közvetítő oldal, az Airbnb. Az egyelőre inkább a fiatalok körében kedvelt megosztóoldalra feltöltött magánlakások elsősorban a hostelektől és az alacsony besorolású hotelektől csábítják el a vendégeket.
A szakértő szerint bár a hagyományos szálláshelyek egy részét hátrányosan érintheti a közösségi megosztás erősödése, a teljes turisztikai szegmens számára pozitív hatással lehet: a magánlakások bevonása az iparágba szálláshely-növekedést eredményez, valamint általa olyan területeken is fellendülhet a turizmus, ahol nincsenek kiépített szálláshelyek. A turisztikai költések többletjövedelemhez juttathatják a lakosságot és a helyi szolgáltatókat – tette hozzá. Ugyanakkor a turisták erőteljesebben lehetnek jelen a nem frekventált lakóövezetekben is, ami viszont felboríthatja az ott lakók nyugalmát. Mindez szélsőséges esetben az ingatlanpiacra is kihathat, amennyiben a megnövekedett forgalom és egyéb problémák miatt csökkenni kezdenek a lakásárak az érintett környéken – mondta Karakasné Morvay Klára.
Megjegyezte: a közösségi megosztáson alapuló szálláshely-közvetítéssel szemben a szállodatulajdonosok által leginkább hangoztatott érv, hogy jelentős versenyhátrányba kerülnek. Egy-egy hagyományos regisztrált szálláshely után az üzemeltető befizeti az adókat – egyebek között az idegenforgalmi adót, az áfát, a bérjárulékokat, betartja a higiénés előírásokat, és a pénztárgépekben megjelenik a bevétele. Mindezek a költségek a közösségi szállásadóknál nem jelentkeznek, így alacsonyan tudják tartani az áraikat – mutatott rá, hozzátéve, hogy ezeket a szálláshelyeket az önkormányzatok felé a tulajdonosoknak be kellene jelenteniük, és a befolyt összeg után az adóíven az “egyéb” szálláshely kategóriájának megfelelő szabályozás szerint kellene adózniuk. Ennek ellenére a magán szálláskínálók 70-80 százaléka – elsősorban az ismeretek hiánya miatt – feketén, engedélyek nélkül működik.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenleg még nem vizsgálja ezeket a szállásadókat, próbafoglalásokra még nem került sor, de várhatóan, ahogy a közösségi személyszállításra specializálódott Uber, úgy az Airbnb esetében is elindulnak majd az adóellenőrzések – mondta.
A Hír24 úgy tudja: a Nemzetgazdaság Minisztériumban már dolgoznak a közösségi szállásmegosztó oldalak valamiféle szabályozásán.
