Tarsoly Csaba 1990-ben alapította meg a saját cégét, és rögtön meg is szerezte az első millióját, írja a Figyelő. A lap portrét jelentetett meg a brókerbotrány főszereplőjéről, a bedőlt Quaestor csoport vezetőjéről. Eszerint Tarsoly mindig vállalkozókedvű volt, de mindig ezerféle üzletet csinált, jórészt hitelből.
Az első millióját például nem sokkal azután megszerezte, hogy elvégezte a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát. Ekkor az állami intézmények negyedével költségvetési ellátmányt kaptak. Ha bér is volt a pénzben, akkor egy részét félre lehetett tenni pár hónapra. Tarsoly és a cége végigtelefonálták az intézményeket, hogy a pénzt ne az OTP-be, hanem a magasabb kamatozású számlákra tegyék. Ezért jutalékot kaptak a bankoktól. Ebből a pénzből tudták elindítani a céghálózatot.
Tarsoly a lap szerint mindig jobboldali érzelmű volt. Misére járt, vallásos, római katolikus nevelést kapott. A rendszerváltás után még a KDNP-felé húzott. Minden egyetemi csoporttársa úgy írta le, hogy már akkor nagyon vágott az esze, folyamatosan azon gondolkodott, hogyan tudna pénzt csinálni. Ezért is tartották sokan furcsának, hogy a Quaestor teljes cégbirodalma egy hatalmas bakira épült. Azonnali visszafizetést garantáltak ugyanis, ami még akkor is likviditási gondokat okozhatott volna, ha a cég nem bocsát ki háromszor annyi kötvényt, mint amennyire engedélyt kapott.
A lap szerint a cégcsoport ügyeiben mindig Tarsoly döntött, mindenben aktívan részt vett. Folyamatosan dolgozott, gyakorlatilag reggeltől estig. Ezért is lehetetlen, hogy ne tudott volna a gyanús ügyekről.
Az igazán érdekes viszont az, hogy Tarsoly egyetlen cége sem termelt soha igazán hasznot. Soha nem volt olyan, hogy a cégcsoport vett volna egy drága ingatlant, felújította, majd eladta háromszor annyiért. Mindig elaprózódott üzleteket kötöttek, rengeteg idegen tőkével, ezért soha nem kerestek rajtuk annyira sokat.