A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán tette közzé időközi gazdasági előrejelzését. E szerint az OECD a G7-országok, Kína, India, Brazília és az eurózóna növekedési kilátásait vizsgálta. Novemberhez képest az eurózónában, Japánban és Indiában gyorsult a növekedés üteme, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Kínában jelentősen nem változott, érezhető lassulás pedig csak a nyersanyagok exportjától függő országokban, például Brazíliában és Kanadában volt.
Ők hasíthatnak a legjobban
A vizsgált országok közül Indiában lehet a legnagyobb gazdasági növekedés, idén 7,7 százalékos. Aztán következik Kína 7 százalékos, az Egyesült Államok 3,1 százalékos, majd Nagy-Britannia 2,6 százalékos növekedéssel. A legrosszabb helyzetben Brazília van, ahol 0,5 százalékkal csökkenthet a bruttó hazai termék (GDP) ebben az évben.
Az előrejelzés szerint az eurózóna gazdasági növekedése idén 1,4 százalékos lesz, jövőre pedig 2,0 százalékos. Mindkét adat 0,3 százalékponttal jobb a novemberi előrejelzésnél.
Az OECD szerint a novemberi prognózisa óta javult a világgazdaság helyzete, akkor globálisan 4 százalék alatti, most már kissé 4 százalék fölötti gazdasági növekedést várnak 2015-ben. Összességében rövidtávon így is inkább közepes ütemű, mint gyors gazdasági növekedésről lehet beszélni, miközben a beruházási aktivitás alacsony marad, de a foglalkoztatottsági helyzetben van lehetőség a javulásra.
Pozitív és negatív hatások
A tartósan alacsony olajárak pozitív hatással vannak a világgazdaságra, mert sok országban nő a háztartások reáljövedelme és csökkennek a vállalatok költségei. Az energiaárak csökkenése számos gazdaságban lehetőséget teremtett a monetáris politika lazítására is. Sokat segített az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja is, amely szintén javított a nemzetközi pénzpiaci viszonyokon.
Az OECD ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció és az alapkamat több helyen már olyan alacsony, hogy emiatt túlzottan nagy kockázatokat vállalnak a befektetők, és növekszik a pénzpiaci bizonytalanság. Egyes esetekben az aktuális likviditási helyzet nagyobb súllyal esik latba, mint a gazdasági alapmutatók, amelyekre egyébként alapozni kellene a befektetési döntéseket. A részvényárfolyamok nagyobb kilengési és a nemzetközi valutaárfolyamok hirtelen ingadozása szintén kockázatot hordozhat magában.
