A KSH első becslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014 IV. negyedévében 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést alapvetően az ipar és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék.
A KSH megjegyzi: a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorstájékoztatóban közöltektől eltérhetnek.
Meglepően jó
Az adat nagy meglepetést jelent, hiszen az elemzők egységesen lassulásra számítottak: úgy gondolták, hogy az éves index a 3. negyedévi 3,2 százalékról 2,8 százalékra mérséklődik. (Sőt, ez a naptárhatással kiigazítva valójában 2,6-2,7 százalékos várakozást jelentett.)
Ehhez képest a 3,3 százalékos index minimális gyorsulást jelent, de még fontosabb, hogy az előző negyedévhez képest 0,9 százalékos volt a bővülés – kommentált a Portfolio.hu.
Elemzők: meglepő
Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint elsősorban azért múlta felül jelentősen az általuk várt 2,9 százalékot a tavalyi utolsó negyedéves növekedés, mert bár az ipari termelés csökkent év végén, az ipar hozzáadott értéke vélhetően növekedni tudott, amire már az előző években is volt példa.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában szintén kiemelte, hogy a várakozásoknál nagyobb mértékben nőtt a gazdaság. Úgy vélte, a piac azért számított mérséklődő növekedési ütemre, mert már magas volt a bázis – 2013 negyedik negyedévében is már 3,2 százalékkal nőtt a gazdaság -, és valószínűleg szerényebb lehetett a beruházások és a külkereskedelem dinamikája, illetve az ipari növekedés is visszafogottabb volt.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a kiskereskedelmi forgalom alapján a háztartások fogyasztása erős lehetett, kérdéses a készletváltozások hatása a növekedésre, illetve a termelési oldalon a szolgáltatások szintén erősek lehettek, nem is említve a mezőgazdaság nehezebben becsülhető hozzájárulását.
Török Bálint kifejtette: egyelőre arra számít a piac, hogy mérséklődik a hazai növekedési ütem, de a részletes adatok (március 6-án) ezen esetleg kissé változtathatnak.
Varga: stabil és erős a növekedés Magyarországon
Magyarországon a gazdasági növekedés stabillá és erőssé vált, ezt bizonyítják a GDP tavalyi, pénteken közzétett adatai is – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
A miniszter kiemelte: a GDP tavalyi bővülése, dinamikus növekedése a piac és a kormány várakozásait is meghaladta, miután az elmúlt évben a gazdaság 3,5 százalékkal bővült.
Elmondta azt is, hogy az idei első negyedév adatai alapján dönt az NGM arról, hogy módosítja-e az idei, 2,5 százalékos GDP-előrejelzését.
Elemzők még
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is kiemelte, hogy a friss GDP-adat “messze felülmúlja” a piaci várakozásokat, hiszen elemzők 3 százalék alatti növekedéssel számoltak. A szakértő szerint az utolsó negyedévben elért 3,4 százalékos bővülés igen jelentős, ráadásul közel tízéves csúcsot jelent, mivel legutóbb 2006-ban volt hasonló mértékű növekedés az utolsó negyedévben.
Mivel az ipar és az építőipar utolsó háromhavi eredményei lassulást mutattak, feltehetően a szolgáltatások és a mezőgazdaság járult jelentősebben hozzá a fejlődéshez, emellett a belső fogyasztásnak lehetett a vártnál komolyabb része a növekedésben – vélekedett.
Tavaly egész évben a járműgyártás hajtotta az ipart, és ugyan az építőipar is jelentős, két számjegyű növekedést ért el, de hiányoztak belőle a lakásépítések. Az is biztosra vehető, hogy a korábbi években gyengén szereplő kiskereskedelem, lényegében a belső fogyasztás már jóval nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-hez – fejtette ki az elemző.
Németh Dávid szerint 2015-ben a belső fogyasztás és a járműgyártás továbbra is fontos eleme lesz a fejlődésnek, valamint az exportteljesítmény is számottevő lehet. 2015-ben 2,5 százalékos GDP-növekedés várható szerinte.
Ürmössy Gergely és Barczel Vivien, az Erste elemzői szerint a GDP növekedési üteme lassulni fog 2015-ben, előrejelzésük alapján 2,1 százalékra. A 2014-es év meghatározó ágazatai, a mezőgazdaság, az ipar, illetve az építőipar a tavalyi év végén már a lassulás jeleit mutatták, ami várhatóan idén is folytatódni fog. Így ezen ágazatok hozzájárulása a GDP-növekedéshez elmaradhat a 2014-estől – írták MTI-hez eljuttatott közleményükben.
Kifejtik, hogy hasonló álláspontot képvisel a NGM, illetve az MNB is, amelyek előrejelzése szerint a tavalyinál jelentősen alacsonyabb növekedés lehet idén. Annak érdekében, hogy a magyar gazdaság minél kisebb lendületet veszítsen, az MNB várhatóan kamatot fog csökkenteni márciustól kezdve, illetve kibővíti a növekedési hitelprogramra jogosult vállalatok körét – vélekedtek az Erste szakértői. Nagy kérdőjelnek nevezték a magyar gazdaság legnagyobb külkereskedelmi partnere, az eurózóna idei teljesítményét, hiszen, ha az euróövezet gazdaságai recesszióba süllyednek, akkor az a magyar GDP-növekedést is gyengítheti.
Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: előzetesen 2,6 százalékos éves, és 0,3 százalékos negyedéves növekedésre számítottak 2014 utolsó negyedévében. Számoltak a mezőgazdasági termelés növekedésével, de feltételezésük szerint a vártnál is jobban gyorsult az ágazat növekedése. Hozzátette: a szolgáltató szektorban szintén nagyobb növekedés lehetett a vártnál.
A keresleti oldalon a lakossági fogyasztás nőhetett jobban, mint arra számítottak, és az is valószínű, hogy a vártnál nagyobb volt a beruházások összege. Kondrát Zsolt kiemelte: kivárnak a részletes adatok megjelenéséig, mielőtt összegeznék a növekedési kilátásokban végbement változásokat. A nagyobb negyedik negyedéves GDP-növekedés jobb alapot ad a 2015-ös gazdasági növekedéshez. Ez a hatás azonban véleménye szerint attól is függ, hogy a növekvő fogyasztás és a beruházás miatti tartós gazdasági élénkülés áll a háttérben vagy egyszeri, szezonális hatások.
Londonból nézve
Meglepőnek nevezték a magyar gazdaság lendületét londoni pénzügyi elemzők a tavalyi növekedési adatok pénteki ismertetése után.
A várható további növekedési pályáról eltérnek a citybeli vélemények: egyes előrejelzések megtorpanást valószínűsítenek, más londoni házak elemzői viszont javították a magyar gazdaság idei teljesítményére adott prognózisukat.
William Jackson, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza szerint a pénteken ismertetett tavalyi közép- és kelet-európai GDP-adatok némelyikét “nehéz összhangba hozni” a havi aktivitási adatokkal. A cég például lassulást várt a tavalyi negyedik negyedévre Magyarországon – az egyetlen térségi gazdaságban, ahol gyorsult a növekedés 2014 végén -, Csehországban viszont az aktivitási adatok gyorsulásra vallottak, mégis jelentősen lassult a GDP-bővülés üteme.
Jackson szerint mindezek alapján nem lenne meglepő az előzetes térségi becslések későbbi valamelyes korrekciója.
EU – Magyarország nőtt a legjobban
Az EU-s GDP is nőtt a negyedik negyedévben. Az Európai Unió (EU) 28 tagállamában negyedéves alapon számolva 0,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 2014 negyedik negyedévében az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak előzetes adatai szerint.
A Litvániát még nem tartalmazó 18 tagállamból álló eurózónában 0,3 százalékos negyedéves GDP-növekedés volt 2014 október-decemberében.
A már rendelkezésre álló adatok szerint az uniós tagállamok közül Magyarországon volt a legnagyobb, 0,9 százalékos negyedéves növekedés. A második legnagyobb növekedés Németországban és Spanyolországban volt, mindkét államban 0,7 százalékos.
A negyedik negyedévben Ciprus teljesített a legrosszabbul, ott 0,7 százalékkal csökkent a GDP, míg Finnországban 0,3 százalékos, Görögországban 0,2 százalékos negyedéves visszaesést mért az Eurostat.
Éves alapon, 2014 negyedik negyedévét 2013 negyedik negyedévéhez mérve az Európai Unióban 1,3 százalékkal, az eurózónában 0,9 százalékkal nőtt a GDP 2014 utolsó negyedévében.
A tavalyi év egészében az Európai Unióban 1,4 százalékos, az eurózónában 0,9 százalékos gazdasági növekedés volt az Eurostat első becslése szerint.
