Az Európai Unióban 2025-ig jelentősen csökken a nukleáris erőművekben előállított villamosenergia mennyisége. Ezzel párhuzamosan a gázerőművek is elvesztették piacképességüket egyszerűen azért, áramfejlesztésre nem elég hatékony, így emeli az energia árát. Ezen az esetleges “olcsó” amerikai palagázimport sem változtat jelentősen – mondta a Paksról komolyan című konferencián Zarándy Tamás, a Századvég Zrt. energatikai üzletágának vezetője.
Nincs egyedül üdvözítő megoldás
A megújuló energiaforrások, főleg a szél és a nap valóban gyorsan fejlődnek, de jellegükből adódóan vannak az évnek olyan időszakai, amikor alkalmatlanok az igények kielégítésére. Gondoljunk az őszi-téli szmogos, felhős napokra vagy hetekre, amikor a napfény alig jut el a földre, a levegő nem mozdul. Emellet drága. Németországban például a megújulók túltámogatása egy piactól elrugaszkodott helyzetet és fogyasztói áremelkedést okozott.
A szénerőművek óriási CO2-kibocsátásuk miatt nem lehetnek a jövő energiaszolgáltatói. Hogy állunk tehát? Se atom, se gáz, se szén, a megújuló energia pedig drága. Mindez Magyarországra is igaz, miközben a követelmények kemények: a lehető legalacsonyabban tartani az energiafüggőséget, az árakat, a környezetszennyezést, és hosszú távon kell tervezni.
A három pillér
Az atomerőmű építési költsége magas, amit tovább növelhet a beruházás elhúzódása, hosszú távú elköteleződést jelent, és a hátrányai közt kell említeni az elhasznált fűtőelemek elhelyezésének problémáját is. Előnye viszont, hogy működtetése már csak minimális anyagi ráfordítást igényel, kiszámítható, hosszú távú energiatermelést tesz lehetővé, és gyakorlatilag nincs szén-dioxid-kibocsátás.
Zarándy Tamás szerint a legnagyobb kihívás nem az energiaforrások kifogyása, hanem hogy káros anyagok kibocsátása nélkül termeljünk energiát. Ehhez három, egymást erősítőpillérre kell helyezni az energiastratégiát: hatékonyság, azaz az energiafogyasztás csökkentése, CO2-kibocsátás nélkül működő atomerőművek, és a megújulók arányának ésszerű növelése.
