Újabb történelmi mélypontra, 0,20 százalékponttal 2,1 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács kedden.
Az elemzők ennél kisebb vágásra számítottak
A Reuters brit hírügynökség által az elmúlt héten megkérdezett 18 elemző mind az alapkamat 10 bázispontos csökkentését várta a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén. Egy hónappal korábban a megkérdezett elemzők szintén hasonló mértékű csökkentést vártak, akkor pontosak voltak az előrejelzéseik.
A deflációs környezet és a nyugodt nemzetközi hangulat miatt a mostani és az augusztusi kamatdöntés alkalmával is 10-10 bázispontos kamatcsökkentésre számít a K&H Alapkezelő is.
Szerintük a kétéves kamatcsökkentési ciklus végére a magyar eszközök feltörekvő országokhoz képest eddig kedvező kamatfelára elfogy, ezért ősztől a forint az eddigiekhez képest nagyobb árfolyamkilengésekkel reagálhat a nemzetközi hangulat változásaira.
A forint így reagált
Az eurót kora reggel 309,50 forinton, közvetlenül a kamatdöntés bejelentése előtt 309,20 forinton, a bejelentés után pedig 310 forinton jegyezték. Az árfolyam néhány percen belül 309,80 forintra korrigált. Az euró árfolyama így kedden 309,00 és 310,00 forint között alakult.
A dollárt a bejelentés után 229,70 forinton jegyezték, míg kora reggel 228,85 forinton áll az árfolyam. A svájci frank jegyzése a kora reggeli 254,78 forintról 254,90 forintra, a japán jené 2,2547 forintról 2,2616 forintra emelkedett.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 18,41 pontos nyitás után enyhén emelkedett kedden kora délutánig. A jegybanki kamatcsökkentés mérsékelt gyengülést okozott a piacon, de az index így is a pozitív tartományban maradt.
Az Equilor szerint ha a 15 órakor megjelenő kommentár tartalmaz majd a ciklus végére vonatkozó bejelentést (Gerhardt Ferenc alelnök úgy nyilatkozott, hogy erről említést tesznek majd a közleményben), az árfolyam a 306-307-es sávig erősödhet, ellenkező esetben 310 feletti árfolyamokra számítunk.
A hosszabb távú trendeket és a fundamentumokat együttesen vizsgálva 310 feletti EUR/HUF kurzussal számolnak. S megjegyzik, a forint piaca számára kulcsfontosságú lesz, hogy a devizahitelek év végi konverziója során milyen mértékben támaszkodnak majd a devizatartalékokra.
Meglepte a befektetőket
Az Equilor szerint egyébként bár az orosz-ukrán konfliktus ismét kiéleződött, ami rontotta a nemzetközi kockázati környezetet, az alacsony hazai júniusi inflációs adat viszont támogatta a sorozatban 24-ik kamatcsökkentést. A vártnál nagyobb mértékű kamatvágás meglepte a befektetőket, vélhetően az állampapírpiacon mutatkozó erős kereslet motiválhatta a Tanácsot. További részleteket 15 órakor tudhatunk meg a döntésről.
A fogyasztói árindex júniusban 0,3 százalékkal süllyedt és az éves maginfláció sem mutatott jelentős emelkedést, 2,6 százalékon áll. A júniusi inflációs jelentés szerint az MNB 2014-ben 2,4, a jövő évben pedig 3 százalékos maginflációval számol, tehát a jegybank inflációs célja nincs veszélyben – tették hozzá.
Így fogadták az elemzők
Balatoni András, az ING vezető elemzője az MTI-nek elmondta: bár kamatvágásra számítottak az elemzők, a gyorsítás meglepő volt, és azt a reálgazdasági környezet szerinte nem indokolta. A szakértő kifejtette: az MNB eddigi kamatdöntései után kiadott közleményeiben óvatosan, konzervatívan foglamazott. A júniusi inflációs ráta teljes mértékben megegyezett az MNB által várttal, és érdemben nem változtak az inflációs nyomást reprezentáló mutatók sem. A szakértő szerint meg kell várni a jegybanki közleményt, mert “nagy meglepetés” a 20 bázispontos vágás.
Balatoni András elmondta: a forint árfolyama az egy hónappal ezelőttihez képest gyengébb, a kockázati prémium pedig kissé emelkedett az utóbbi hetekben.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a nagyobb vágás nem konzisztens az MNB óvatosságot hangsúlyozó eddigi kommunikációjával. Úgy vélte, lehet, hogy a jegybank az ősz előtt ki szerette volna használni a rendkívül kedvező globális környezetet. A tőkepiacokat a gyenge nyári aktivitás mellett még az olyan feszültségek, mint az ukrán-orosz konfliktus, vagy a gázai események sem tudták megzavarni, alig van volatilitás, népszerűek a kockázatos eszközök – tette hozzá.
A magyar állampapírok tovább erősödtek júliusban az MNB swap tendereinek következtében. A piac egyelőre ignorálta a devizahitelek kivezetéséből a bankrendszer számára adódó jelentős tőkeveszteségek hírét. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy a kivezetéshez szükséges devizakonverzióhoz milyen mértékben járul majd hozzá a jegybank a devizatartalékaiból – mondta. Teljes átváltás esetén az MNB devizatartalékai a kívánatos szint alá is eshetnek, ami fokozhatja az ország sérülékenységét – hívta fel a figyelmet.
Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzője szerint a meglepő döntéshez vélhetően az EKB-tól remélt újabb élénkítő csomag forintprémium-leszorító hatása nyújtott támogatást. A döntés ellenére a kezdeti kisebb kilengés után a forint árfolyama szinte alig mozdult meg – tette hozzá. Szerinte hasonló volt a piaci reakció a török jegybank legutóbbi kamatcsökkentéseinél is a török líra piacán, mely mögött szintén a fent említett logika állhatott. Szerinte a meglepő lépés mögött elképzelhető, hogy a ma 15 órakor várható MNB közlemény a két éve tartó kamatcsökkentési sorozat végét jelenti majd be. Ezért valószínű, hogy erre a lépésre számíthattak a piaci szereplők, és ezt megelőlegezve maradhatott a tegnapi és ma reggeli szintek közelében az euró/forint árfolyama – tette hozzá.
Mi várható?
Az MNB egyes tisztviselőinek nyilatkozata alapján valószínűtlen, hogy 2 százalék alá csökkenjen az alapkamat, de az elemzők szerint még elképzelhető, hogy július után augusztusban is kis kamatcsökkentés lesz. Korábban így gondolta az Equilor is, de a mostani kamatvágás után úgy vélik, a jegybank akár 2 százalék alá is mehet.
Néhány megkérdezett szerint a nyári kamatcsökkentést 2014 végén, vagy 2015 elején már kamatemelés követheti.
Több elemző úgy véli, 2014-ben Magyarországon az éves infláció csupán 0,2 százalék lehet, 2015-ben 2,4 százalékra nőhet.
Héttől 2,1-ig
Az MNB utoljára június 24-én csökkentette az alapkamatot, 2,4 százalékról 2,3 százalékra. Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor a jegybanki alapkamat 7 százalékon állt.
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a vs.hu portálnak adott interjúban, július 11-én hangsúlyozta, hogy “még egy-két kamatcsökkentésre van mód”, hozzátéve, hogy minden bázispont számít. Utalt arra, hogy a jegybanknak nincs kamatcélja, a döntést a jegybanki inflációkövető célrendszer teljesítése motiválja. Hozzátette: a környezet ugyanakkor megváltozhat, és ez természetesen hatással lehet a monetáris tanács értékelésére.
