Nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni – mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió bírósága.
Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a saját célra főzött, maximum 50 liter tisztaszesznek megfelelő mennyiségű párlat esetében, és az nem lehet kisebb, mint az általános kulcs fele.
A bírák pedig úgy ítélték meg, hogy az ügyben a bizottságnak van igaza.
Az ítéletről készített sajtóközlemény ismerteti, hogy az uniós jog szerint a pálinka esetében a tiszta alkohol hektoliterére minimum 550 euró (mintegy 168 ezer forint) jövedéki adót kell kivetni, és azokra a párlatokra adható adókedvezmény, amelyet a gyümölcstermesztők a saját gyümölcsükből saját fogyasztásra szeszfőzdében főzetnek, és ez nem lehet több háztartásonként 50 liternél, tiszta szeszben mérve.
Túl nagy volt a kedvezmény
Ezzel szemben Magyarország a gyümölcstermesztő által főzdében főzetett, saját fogyasztásra szánt pálinkára legfeljebb 50 literig 0 forintos jövedéki adót vetett ki, amit a bíróság gyakorlati értelemben adómentességként értelmezett, az ugyanilyen célra otthon főzött pálinka esetében pedig konkrétan kimondta annak adómentességét.
Ítéletében a bíróság arra a következtetésre jut, hogy Magyarország a kérdéses párlatfőzésre és pálinkafőzetésre az uniós jog által meg nem engedett, túl nagy adókedvezményt adott. A vonatkozó irányelv tételesen meghatározza, milyen esetekben adható adómentesség, és ez alapján nem jogszerű, hogy Magyarország a házi, saját célú pálinkafőzést maximum 50 literig jövedékiadó-mentessé tegye – közölték.
“A bíróság megállapítja tehát, hogy Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit” – fogalmaz a luxembourgi uniós bíróság közleménye.
Az NGM tárgyalni szeretne
A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett és azt szeretné, ha a magyar kulturális örökség részét képező hagyomány tovább élne Magyarországon – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az ítéletre.
Az NGM kiemelte: a döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai “az Európai Unió engedte kereteken belül” tovább élhessenek Magyarországon.
Fazekas: Felháborító provokáció
“A brüsszeli bürokraták újabb felháborító provokációja az Európai Bíróság ítélete, amelyben Magyarország pálinkaügyekben elfoglalt álláspontját bírálják” – mondta Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter kiemelte: a magyar pálinka hungarikum és a kormány megtalálja a jogi megoldást, hogy megvédje a pálinkafőzés értékes hagyományát és a magyar pálinka továbbra is szabadon főzhető legyen. Nem ez az első eset, amikor az unió bele akar szólni abba, hogy Magyarországon “mondjuk milyen fák nőnek, vagy milyen nemzeti italra vagyunk mi büszkék” – mondta a miniszter, aki felháborítónak tartja és visszautasítja hogy az unió “olyan jogokat formáljon magának, amelyeknek nincsen alapjuk”.
Közölte: meggyőződése, hogy a magyar pálinka elleni támadással “az unió egyes bürokratái” a most kezdődő uniós választási kampányt, illetve a választásokat akarják befolyásolni. Fazekas Sándor kiemelte: a magyar pálinka a világon egyedülálló kincs, nagyon jó minőségű pálinkák vannak Magyarországon, amelyekre vigyázni kell, és minden lehetséges jogi eszközzel, illetve termelési támogatással védeni kell.
Megvédik, mint a rezsicsökkentést
A magyar életformának is része a pálinka, sikertörténet, ezért is fontos, hogy megvédjük – mondta a miniszter. Kérdésre válaszolva elmondta: az európai bírósági döntés nem érte váratlanul a kormányt, a részletes ítélet és indoklás ismeretében a Vidékfejlesztési Minisztérium az adóügyeket is felügyelő nemzetgazdasági tárcával közösen fog kidolgozni egy jogi megoldást. “Biztos vagyok abban, hogy egy precíz jogi munkával át lehet hidalni a különbségeket” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy az unióban talán a szlovén pálinkafőzési szabályozás áll a legközelebb a magyarhoz.
